Óriási családi és nemzeti és tragédia, a magyarság legnagyobb tragédiája – ezt mondta a ma száz évvel ezelőtt történt trianoni békeszerződésről Márki-Zay Péter a ma délelőtti Kossuth téri koszorúzáson. Ahogyan tegnap megírtuk: az utolsó pillanatban derült ki, hogy mégis lehet nyilvános ünnepséget tartani, így a helyszínen leginkább a polgármestert támogató képviselők voltak ott.
– A trianoni békediktátum Magyarországra a lehető legszigorúbb büntetést mérte, az egyébként soknemzetiségű Magyarország területének kétharmadát, lakosságának több mint felét elveszítette – mondta Márki-Zay Péter polgármester a ma délelőtt, a Kossuth téren az egykori Országzászló Emlékmű helyén álló Trianon emlékfánál tartott koszorúzáson. A rendezvény Vargha Gyula Élnem kell című versével kezdődött.
„A határ mentén olyan települések kerültek idegen országokba, amelyeknek a lakossága túlnyomó részt, 80-90 százalék fölött is magyar. Településeket szakított ketté az országhatár” – emelte ki a városvezető. Mint mondta, azokat a magyarokat, akik saját döntésük ellenére a trianoni békediktátum következtében idegen fennhatóság alá kerültek, másodrangú állampolgárokként kezelték, nyelvhasználatukban, kultúrájuk megőrzésében akadályozták.
A politikus szerint a Nemzeti Összetartozás napja és éve, mint pozitív üzenet szép és méltányolandó dolog, de „hadd ünnepeljünk mi sírva” – tegye hozzá. „Ez egy olyan emléknap, amikor jobb- és baloldalinak egyaránt vérzik a szíve, minden magyarnak fáj Trianon” – tette hozzá.
Elmondta, a hódmezővásárhelyi közgyűlés összes képviselőjét meghívták. Ugyanakkor az eseményre végül csak a polgármestert támogató képviselők mentek el.
Az emlékfánál, majd azt követően a korábbi Magyar Királyi Mezőgazdasági Szakiskola Hősi emlékmű és országzászló helyszínén az önkormányzat és a hódmezővásárhelyi Jobbik koszorúzott.
Hozzászólások lezárva.