Már hétfőn délutánra elbontották a városháza tornyának északi, azaz a Kossuth tér felőli oldaláról is az állványt. A felújított toronyra már az esti díszkivilágításban is sokan rácsodálkoztak.
Még nincs teljesen kész a városháza északi, azaz Kossuth tér felőli felújítása, de a torony északi oldaláról tegnap délutánra elbontották az állványzatot, a munkálatok már csak az alsó részén, azaz a közgyűlési terem és a szomszédos irodák külső falán folytatódnak, s hamarosan be is fejeződnek.
Információnk szerint az épület műszaki átadása március elején lesz, s a nemzeti ünnepen felkapcsolják majd a LED-es új díszkivilágítást, s majd meg is nyitják a torony erkélyét is a látogatók előtt.
Mint arról korábban beszámoltunk, a városháza tornya felújítását annak életveszélyes állapota miatt kezdték el. A kivitelezési munkálatokra kiírt nyílt közbeszerzési eljárást a második helyezettnél százmillióval kedvezőbb ajánlatával a Z-Door Zrt. nyerte el. Kendi Imre cége nettó 257 milliós ajánlatot adott.
A tornyot 2022 novembere óta állvány borította. A munka 2023 elején indult el, mindvégig műemlékvédelmi szakemberek ellenőrzése alatt, s hamar kiderült, hogy például a vakolatot csak a festék tartotta össze, ahogy az is, hogy a torony eredeti színe nem a megszokott sárga volt. A felújításkor az eredeti tojáshéj színét kapta vissza.
A felújított toronyra tegnap az esti díszkivilágításban nagyon sokan rácsodálkoztak.
A régi városháza a 19. század elején épült. A ma Kossuth téren a jelenleginél északabbra álló földszintes épület az önálló törvényhatósági jogú város (1873) közigazgatási hivatalainak megnövekedésével szűknek bizonyult. Az új városháza tervpályázatát 1890-ben írták ki. Az első díjat Pátria jeligéjű pályázatával Ybl Lajos (1855-1934) nyerte el. Az ünnepélyes alapkőletétel 1892. április 12-én volt, 1894. január 18-án, díszközgyűlésen nyitották meg. A harangot a budapesti Walser cég készítette. Az épület eklektikus stílusú reneszánszt idéző historizáló elemekkel. Háromszögletű és félkörív alakú ablakpárkányok, rokokós fűzérek, ballusztrád, rusztika díszítik a főhomlokzatot. A tervpályázatnál – a helyi legenda szerint – fő szempont volt, hogy az épület nagyobb legyen, mint az 1883-ban új emeletet kapott szegedi városháza.
A városháza történetéhez szorosan hozzátartozik, hogy 1894-ben a vásárhelyiek azt megostromolták, miután a május 1-jére készülő szocialistákat a városi karhatalom provokatív úton akarta leszerelni, ezért a szociáldemokrata befolyás alatt álló Általános Munkás Olvasóegylet iratait és könyveit lefoglalta. Április 22-én Szántó Kovács János néhány társával felment a városházára, hogy Póka László rendőrkapitánytól visszakövetelje azokat. Szóváltás közben Szántó Kovács Jánost lefogták és fogdába zárták. Erre a feldühödött munkások megostromolták a városházát, betörve az ablakai egy részét.
Az épület fennállása alatt kétszer is nagyobb kárt szenvedett 1970. szeptember 4-én – a korabeli tűzoltóparancsnok, a vásárhelyi levéltárban őrzött jelentése szerint – a tornyon lévő vörös csillagok elektromos zárlata miatt leégett a toronysisak, majd 1971. március 4-én a kémény tüze miatt a közgyűlési terem tetőszerkezete kapott lángra (ez után kapott termálfűtést az épület). Az első tűz oltása közben megrongálódott harangot a téren helyezték el. Az újat Gombos Lajos őrbottyáni harangöntő mester készítette.
Hozzászólások lezárva.