Magyarország nem vesz részt az Európai Ügyészség létrehozásában, mert ez ,,szuverenitási kérdés”

Az Európai Ügyészség létrehozása és az együttműködés szuverenitási kérdés, mert Brüsszel az Európai Ügyészség felállításával még több hatalmat akar magának a tagállamok kárára – derül ki Varga Judit igazságügyi miniszter közléséből.

Varga szerint az ügyészséget létrehozó dokumentum nem felel meg olyan alapvető, elvi szintű és szakmai elvárásoknak, mint a nemzeti önrendelkezés és az alkotmányos berendezkedés teljes tiszteletben tartása. Úgy véli, az Európai Ügyészséggel kapcsolatban továbbra is sok a kérdőjel, a megoldatlan probléma és rengeteg a hiányosság, az összképet nézve pedig „az egész szervezet működési mechanizmusa kaotikus és bizonytalan„.

A magyar kormány egyelőre megfigyelőként, érdeklődve követi, hová vezet az Európai Ügyészség működése – írta a miniszter, aki hozzátette:

„nagy fájdalom lenne az integrációnak, ha csak egy újabb, tagállamokat vegzáló, nemzetek feletti zsarolóeszköz jönne létre.”

Az ügyészség vezetője a román korrupcióellenes ügyészség korábbi irányítója, Laura Codruta Kövesi. Az Európai Ügyészség függetlenül működik az EU-tól és a tagállamoktól is, vagyis sem uniós intézménytől, sem pedig tagállami hatóságtól nem kaphat utasítást. A megnyitón Kövesi történelminek nevezte az ügyészség beindulását, úgy véli, a jogállamiságért folytatott küzdelemben ez egy nagyon fontos lépés.

Az unió országai közül öt nem része a szervezetnek: Dániának és Írországnak az uniós szerződésük lehetővé teszi a távolmaradást, Svédország várhatóan jövőre csatlakozik, Lengyelország és Magyarország egyáltalán nem tervezi.