Magyarország másodjára is az EU legkorruptabb országa

A Transparency Magyarország most bemutatott jelentése szerint Magyarország 100-ból 42 pontot szerzett, pont annyit, mint Kína, Kuba vagy Trinidad és Tobago. Megállapítják, hogy a kormány intézkedései nagyrészt csak az unió felé mutatott látszatról szólnak – túl későn jöttek és túl keveset jelentenek az EU kérései.

A jelentésből kiderül: nemcsak az utolsó helyen végeztünk az EU-ban, de még nőtt is a különbség az utolsó előtti Bulgária és köztünk.

A HVG online részletesen elemzi a jelentést, melyből mi most csak néhány érdekességet emelünk ki olvasóinknak:

• Az EU-ban utolsó előtti Bulgária 43-ról 45-re javított, a harmadik legrosszabbul álló Románia pedig maradt 46 ponton.
• Közép-Európa más országai közül Csehország 57, Lengyelország és Szlovákia 54-54 pontot szerzett.
• Magyarország 2012 óta 13 pontot és globálisan 30 helyet rontott, ez az egész világon a legnagyobb zuhanás volt ez idő alatt, holtversenyben Ciprussal
• A helyzetünk annyira rossz, hogy most már a jelentés magyar részének szerzői elkezdtek összehasonlítani minket nem csak a V4-ekkel vagy Bulgáriával és Romániával, hanem Ukrajnával és Szerbiával is: mindkettő 36 ponton áll.

A magyar kormány több vállalást is tett a korrupció visszaszorítására annak érdekében, hogy jöjjenek az EU-pénzek. A TI Magyarország szerint ezeknek nem volt nagy hatásuk, szerintük az unió túl kevés reformot kért, és azt is túl későn.

Az Integritás Hatóság 50 ajánlása közül például a kormány 23-mal egyáltalán nem értett egyet és nem vállalt további intézkedést, a hatóság pedig ilyenkor nem tehet semmit, azon kívül, hogy „nyilvánosan kifejezze a sajnálkozását”. 

A hatóságok eszköztelensége mellett az információszabadsággal is gondok vannak. Ugyan a közérdekű adatok igénylésének néhány kirívóan súlyos akadályát eltörölte a kormány, de a legsúlyosabb korlátozások megmaradtak, majd a 2023 végi salátatörvényekkel még sokkal könnyebb lett eltitkolni nagyjából bármit . De a vagyonnyilatkozatok szabályait is úgy alakítgatták, hogy a jelen formájukban semmi értelmük – véli a TI Magyarország.

A jogállam és a demokrácia utolsó védvonalát a bíróságok jelentik ma Magyarországon – áll a jelentésben.

Korruptak vagyunk, de legalább fejlődünk?

Sajnos még csak ez sem igaz. A 2010-es évtized második felében sokszor állapította meg a TI, hogy Magyarországon furcsa kettősség figyelhető meg: bár egyre korruptabb az ország, de a gazdasága egész jól fejlődik. Mostanra ez már nem így van, Magyarország gazdasága rosszul teljesít már évek óta, csak a munkanélküliségre nem panaszkodhatunk.

A listán egyébként egymás után harmadszor is Dánia került az élre, 90 ponttal.

Az első tíz helyezett:

• 1. Dánia 90
• 2. Finnország 87
• 3. Új-Zéland 85
• 4. Norvégia 84
• 5. Szingapúr 83
• 6-7. Svédország és Svájc 82
• 8. Hollandia 79
• 9-10. Németország és Luxemburg 78

A korrupció nehezen mérhető dolog, a TI kutatói nem konkrét ügyekben lépnek fel nyomozóként, hanem üzletembereket és szakértőket kérnek meg arra, hogy értékeljék, mennyire érzik nagynak a közszektor korrupciós fertőzöttségét. A listát 13 felmérés és értékelés alapján készítette el a TI berlini központja – az európai országokra ezek közül 10 vonatkozik –, mindegyikben 0 és 100 közt pontozzák az országokat, ezek átlaga adja a végső számot – írja összefoglalóul a HVG elemzése.