Magyar Nemzeti Bank: az oktatás számos területén sereghajtó Magyarország

Az intézmény által közzétett 2023-as Versenyképességi jelentésben írnak lesújtó képet a magyar oktatás helyzetéről, legalábbis a legtöbb szempont alapján. Bizonyos tendenciák kedvezőek ugyan, de Magyarország keveset költ oktatásra.

A Magyar Nemzeti Bank 2023-as Versenyképességi jelentése megjegyzi, hogy a tudás- és innovációvezérelt gazdasági modell alapja a jól képzett munkaerő, amit a közoktatásban a modern készségek intenzívebb fejlesztése, a felsőoktatásban pedig a létszám és a minőség egyidejű emelése biztosíthat.

2020-ban Magyarország a GDP 3,7 százalékát fordította oktatási kiadásokra, ami lényegesen alacsonyabb a többi visegrádi ország és az Európai Unió egyaránt 4,5 százalékos átlagánál. Ebből a közoktatásra a GDP 2,4 százalékát, míg a felsőoktatásra a 0,6 százalékát fordította. A vizsgált országok közül csak Bulgáriában, Luxemburgban, Írországban és Romániában mértek ennél alacsonyabb százalékot, írja az Eduline.

A tanári pálya anyagi megbecsültsége hazánkban alacsonyabb más felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásokénál: a közoktatásban dolgozók átlagos bére a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csupán 55–62 százalékán alakul, ami a legalacsonyabb az OECD tag európai uniós országok között, írják.

Hozzáteszik, hogy hazánkban a képzettség nélküli korai iskolaelhagyás mértéke (12,4 százalék) több mint kétszerese a többi visegrádi ország átlagának, továbbá a felsőfokú, és azon belül a reál végzettséggel rendelkezők aránya a legalacsonyabbak között van az Európai Unióban.

Viszont az élethosszig tartó tanulásban való részvétel hazánkban a felnőtt lakosság 8 százalékát érintette 2022-ben, ami alacsonyabb a régiós és az uniós átlagnál is. A felsőoktatási intézmények nemzetközi rangsorai alapján a magyar egyetemek nem tartoznak a világ élvonalába, ugyanakkor a hazai felsőoktatásban tanuló külföldi diákok aránya uniós összevetésben magasnak mondható, hozzátesszük, ez önmagában nem feltétlenül probléma, sőt. Alapvetőleg az oktatási rendszer két területén azonosítható fejlődési potenciál, írják: az egyik a modern készségek fejlesztése, míg a másik a diplomával rendelkezők arányának növelése.

Azonban jelenleg még van honnan visszakapaszkodni. 2021-ben a 20-24 évesek aránya a felsőoktatásban Magyarországon a 3. legalacsonyabb (28,4 százalék) volt az uniós tagállamok között. Ezenkívül csak Máltán és Luxemburgban mértek alacsonyabb számokat. Nagy visszaesést 2013 után figyeltek meg, amikor 31 százalékról 2016-ra 26 százalékra csökkent és csak 2020-ban kezdett el újra emelkedni.

Hogy valami pozitívumot is lehessen olvasni: a kora gyermekkori oktatásban részt vevő diákok aránya Magyarországon magasabb, mint az uniós és a régiós országok átlaga. A 4 év és az iskolakezdési életkor közötti diákok 98 százaléka vett részt a nemzetközi osztályozás (ISCED) szerint az életkorának megfelelő oktatásban Magyarországon.

A következő években feltehetően emelkedni fog a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya. A KSH 2023/24 előzetes oktatási adatai alapján nappali képzésben – az előző évhez képest 7,4 ezer fővel többen – 215 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A 2024-es felsőoktatási felvételin pedig 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél ugyan kevesebb, de még mindig ezer fővel több volt, mint 2012 és 2022 között bármikor.

A felsőoktatásban a következő években feltehetően emelkedni fog a végzettséggel rendelkezők aránya. A KSH 2023/24 előzetes oktatási adatai alapján nappali képzésben – az előző évhez képest 7,4 ezer fővel többen – 215 ezren tanulnak a felsőoktatásban. A 2024-es felsőoktatási felvételin pedig 120 990 fő jelentkezett valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére. Ez a tavalyi 126 449 főnél ugyan kevesebb, de még mindig ezer fővel több volt, mint 2012 és 2022 között bármikor, írja az Eduline.

A borítókép illusztráció, az SZTE Mezőgazdasági Karának egy évnyitóján készült.