Nagyon magas Magyarországon a lemorzsolódó, azaz az iskolát végzettség nélkül elhagyó fiatalok aránya. Az EU-n belül csak Romániában és Spanyolországban rosszabb a helyzet.
Tavaly májustól összesen 68 köznevelési intézményben indított átfogó, komplex ellenőrzéseket az Oktatási Hivatal, idén októberben és novemberben pedig további 17 intézmény komplex ellenőrzése valósul meg – közölte a Népszavával az OH.
A legtöbb esetben azért indítottak vizsgálatot, mert az érintett intézményekben a tanulói lemorzsolódás mértéke magasabb volt a megyei vagy az országos átlagértéknél -írják. Komplex ellenőrzést több esetben indíthatnak, például akkor is, ha az intézmény az országos kompetenciaméréseken az országos átlagnál statisztikailag kimutathatóan gyengébb eredményeket ért el, vagy ha az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során az intézmény vagy az intézményvezető legalább három területen 60 százalék alatti. De akkor is vizsgálódhatnak, ha egy területen 30 százalék alatti eredményt ért el; vagy ha egy intézmény nem töltött fel az OH informatikai rendszerébe a korábbi ellenőrzések kapcsán elrendelt fejlesztési vagy intézkedési tervet.
A KSH legutóbbi oktatási jelentése szerint a lemorzsolódó fiatalok aránya 12,4 százalék volt 2022-ben, ennél csak Spanyolországban (13,9 százalék) és Romániában (15,6 százalék) volt rosszabb a helyzet az Európai Unión belül.
Az is feltűnő, hogy míg uniós szinten csökken az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya, nálunk ugyanez növekvő tendenciát mutat.
A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma tavaly júniusi adatok szerint 26 408 fő volt az 5-12. évfolyamokon. Ebben viszont nincsenek benne a szakképzésben tanulók adatai, mivel a szakképzési intézmények 2020. szeptemberétől már nem az OH rendszerébe töltik fel az adataikat.
Hozzászólások lezárva.