,,Ma is egy élhető Magyarországért kell összefognunk”
Azt a Magyarországot kell megteremtenünk, ahonnan az emberek nem akarnak elmenni gazdasági és politikai okokból, hanem itthon találják meg a boldogulásukat. Ez volt a központi gondolata Márki-Zay Péter polgármesternek az önkormányzat október 23-i ünnepségén a Kossuth téren és a Nagy Imre sétányon. A szigorú járványügyi szabályok miatt ezúttal személyesen kizárólag maszkban lehetett megjelenni.
Ünnepi beszédében Márki-Zay Péter polgármester elmondta, 1956 nem 1956-ban kezdődött, hanem már 1944-ben, amikor az első szovjet csapatok magyar földre léptek, és útjukat politikailag elcsalt választások, politikai letartóztatások, padlássöprések kísérték. 1956-ban október 23-at megelőzte október 6-án Rajk László újratemetése, ahol tízezrek vettek részt, majd október 16-án Szegeden megalakult a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Egyesülete, a valóban demokratikus MEFESZ. A forradalom alatt több követelése volt a fiataloknak és a tüntetőknek. Elsősorban jobb életkörülményeket kívántak a jogaiktól megfosztott és rabszolgaként kizsákmányolt munkásoknak, de követelték a koncepciós perek helyett a független bíróságokat, valamint a pártállami helyett a sokszínű mediát is.
Ám ezek az események nem értek véget október 23-án, sőt még november 4-én sem. Az akkori követelések csak a rendszerváltáskor teljesülhettek. A kettő közötti időszakban ugyan egy gyengébb gulyáskommunizmusban élt Magyarország, ám a kinevezések párthűséghez kötődtek, valódi demokráciáról nem lehetett beszélni. Amikor 1956-ra emlékezünk, akkor összességében mindezekre emlékezünk.
A nemzeti ünnepeinken mindig elgondolkodunk, mit üzennek nekünk nemzeti hőseink – folytatta a polgármester. 1956 azt is üzeni, hogy egyszer minden rendszernek vége lesz, a Horthy, a Rákosi, de még a Kádár rendszernek is egyaránt – közölte.
Nekünk a jelenben nem pártpropagandának, hanem saját lelkiismeretünknek kell megfelelni. Minden cselekedetünkkel történelmet írunk – mondta. Jelenkori legfontosabb feladatunk, hogy megteremtsük azt a közös Magyarországot, ahonnan nem mennek el véglegesen az emberek gazdasági és politikai okokból – fűzte hozzá.
Márki-Zay Péter hozzátette, ő is élt külföldön és találkozott sok olyan magyar családdal, akik tervezték a hazatérést, azonban azt látja szomorúan, hogy rajtuk kívül csupán egy család tért haza. Ebben a pandémia szörnyű időszaka hozhat változást, ugyanis most több olyan vásárhelyivel is találkozott, akik Ausztriából vagy éppen Németországból tértek haza, az idegenforgalom hanyatlása miatt.
A polgármesteri beszédet követően Dani Imre énekelt el egy, a forradalomhoz kapcsolódó dalt, majd Márai Sándor egy verse mellett hódmezővásárhelyi írók, Haranghy Géza, Arany-Tóth Katalin, Diószegi Szabó Pál, Dani Imre, Bajnócziné Rácz Éva műveit hallgathatták meg az érdeklődők. Ezek után politikai és civil szervezetek az Örökmécses emlékműnél helyezték el az emlékezés koszorúit.
Hozzászólások lezárva.