Hódmezővásárhelyen ugyan nem járt, de Magyarország ellen kezdte meg elképesztő karrierjét. Hogy aztán a pályán kívül lerombolja saját legendáját. Maradona ellentmondásokkal teli élete ma elérkezett a 60. évhez.
Ha a labdarúgáshoz nem értő embereket kérdezünk, hogy soroljanak fel 5 legendés focistát, köztük lenne a neve. Ha egy futballhoz értő embertől kérnénk ugyanezt, a neve akkor is ott szerepelne a felsorolásban. Diego Armando Maradona 1960. oktber 30-án született Argentína Buenos Aires tartományában. Hazájában először a Boca Juniorsban szerzett nevet magának, annyira, hogy 1977-ben, 17 évesen már szerepelt a válogatottban, Magyarország ellen, ám ekkor a szövetségi kapitány még túl fiatalnak tartotta, így nem lett a keret tagja az 1978-as világbajnokságon.
Az 1982-es vb-n azonban már a keret tagja volt, és játszott is Magyarország ellen, mit ellen, mint macska az egérrel játszott a magyarokkal a 4-1-es argentín győzelemmel zárult meccsen. Ám ettől etekintve ez a vb még nem hozta meg neki az áttörést. Bezzeg az 1986-os Mundial.
Már a csoportmeccseken is jól játszott, az igazi áttörést azonban az Anglia elleni negyeddöntős mérkőzés jelentette. Először minden idők llegvitatottabb gólját szerezte, amelyet később isten kezének hívott, majd minden idők legvarázslatosabb góljával „hallgattatta el” kritikusait.
Hogy aztán folytassa a varázslatát a Belgium elleni elődöntben, amelyet 2-0-ra nyertek meg az argentínok.
Az NSZK elleni döntőben ugyan nem szerzett gólt az isteni Diego, ám az utolsó gól előtti gólpasszával elévülhetetlen érdemeket szerzett a végső diadalban. Ezzel válogatott szinten felért a csúcsra.
Az 1990-es olaszországi vb sem volt sikertelen. Ezen a vb-n már mindenki a világsztár Maradonára utazott, és őt rugdosta. A döntőbe azonban így is bejutottak, de az NSZK elleni „visszavágón” egy végtelenül unalmas meccsen vereséget szenvedett. Az 1994-es vb-re még kiutazott a csapattal, gólt is szerzett Görögország ellen, ám utána „robbant a bomba”, és doppingvétség miatt haza kellett utaznia.
Argenínai tündöklése után hamar európai szerződést kapott, és 22 évesen a Barcelonához szerződött, ám igazi sikereit a Napolival aratta 1984 és 1991 között. Ekkor olasz bajnok és UEFA Kupa győztes volt (ne felejtsük, ebben az időben valóban csak a bajnokok indulhattak a legerősebb klubsorozatban).
Maradonának azonban már Barcelonában is gondok adódtak a kábítószerrel, ami innentől egész pályafutását, sőt az azutáni időket is végigkísérte. 1994 után edzőnek állt, sőt 2008 és 2010 között volt a válogatott szövetségi kapitánya, az argentínok azonban a 2010-es vb-ről dicstelenül távoztak, a negyeddöntőben 4-0-ás megsemmisítő vereséget szenvedtek Németországtól.
Későbbi edzői pályája sem volt diadalmenet, amellyel erősen rombolta saját nimbuszát, mint ennél a mexikóói mérkőzés utáni nyilatkozatnál:
De minden ellentmondás ellenére, Maradona folyamatosan küzd saját függőségeivel, és a XX. század labdarúgásának legendás alakja, sőt, a legendák legendáinak egyike.
Hozzászólások lezárva.