Linder Béla békepárti volt 106 évvel ezelőtt? És a székelyek? Vagy a törökök? És a mai ukránok?

Linder Béla 1918-ban, az I. világháború végnapjaiban, nyolc napig a Károlyi-kormány hadügyminisztere volt. Ő mondta azt állítólag, hogy ,,Nem akarok több katonát látni!”, bár annak valódi tartalmában, jelentésében mostanában nincs teljes történészi konszenzus. A törökök, nagyjából ugyanebben az időben fegyvert fogtak és fellázadtak a rájuk kényszeríteni akart szerződés ellen. A székely hadosztály is próbálta a román betöréstől védeni a hazát, ők viszont sikertelenül. Vajon a 2022-ben kezdődő ukrajnai háború fényében mit gondolna ma róluk a Fidesz, pontosabban, ami náluk hőstett volt, azt miért nem tartja támogatandónak észak-keleti szomszédunknál? A Fidesz szótárban mi lenne a béke 1918-1920 körül, és mi a háború? Mi a jogos védekezés és mi az értelmetlen vérontás?

Bevallom, nem kicsit vagyok, sokadmagammal együtt zavarban ettől a háború vagy béke kérdésében, amit a Fidesz-KDNP magyaráz nekünk, és amelyre felfűzi az egész június 9-i választást. Nem segít eligazodnom a kérdésben az sem, hogy nagyon sokszor maguknak mondanak ellent. Legalábbis, ami üdvözítő volt 105-106 évvel ezelőtt a világban, az ellen ma, a béke nevében, küzdenünk kell.

Érdekes megnézni az álam(párt)i tv M5 csatornájának egyik műsorát, az M5 Históriát, aminek a témája 1918-1919 világtörténelmes volt.

Mit láthatunk ebben a műsorban?

– Átkozzák és negatívan minősítik, elsősorban a műsorvezető az 1918-as Károlyi-kormányt, jelen esetben annak megalkuvó, pacifista, tehát békepárti politikája miatt, ami ahhoz vezetett, hogy még több területet kellett feladnunk. Ebben nagy szerepet tulajdonít a műsor arca Linder Bélának, aki Károlyi hadügyminisztere volt, nyolc napig. Leghíresebb és történelmileg legszerencsétlenebb mondata az volt, hogy: „Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni!” illetve azt is mondta, 1918. november 2-án, tehát a Padovai fegyverszünet előtt egy nappal, tehát háborúban, hogy

Esküdjenek meg arra, hogy gyermekeiket olyan szellemben fogják nevelni, hogy ezentúl minden háborúnak a lehetősége ki legyen zárva!

Kérdés: Most akkor Linder Béla a békevágy megtestesítője volt, mint ahogy ma, pár millió magyarhoz hasonlóan, Orbán Viktor is békét akar vagy cselekedetével a Trianonhoz vezető láncolat egyik tagja, mint ahogy az M5 műsora állította őt be (ez utóbbira a műsorvezető tesz említést a videóban 08.39 környékén)?

– Nem sokkal ezután pedig a Székely Hadosztály volt az, amelyet az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként hoztak létre Kolozsváron, és valóban harcolt a román megszállók, hódítók, betörők ellen. Ez a Fidesz olvasatában jelenleg háborús pszichózis lenne?

– És mit mondanának a törökökre? Akik a rájuk oktrojálni szándékozott sèvres-i békét elutasítván, amelynek értelmében egyes anatóliai területeket át kellett volna adniuk a görögöknek, a béke helyett fellázadtak, és harcot vívtak, elsősorban a görög csapatok ellen, és sikerült kivívniuk a számukra sokkal kedvezőbb lausanne-i békeszerződést. Azonban a törökök, a Fidesz-KDNP mostani narratívája szerint nem a békére törekedtek, hanem háborúba sodorták az országot.

Ja, és tanulságos az adás dátuma: 2022. január 29. Három héttel a háború kitörése előtt vagyunk.

Ha pedig úgy gondolják, és szerintem jogosan, hogy a székelyek és a törökök harca indokolt volt, esetleg Linder Béláról azt gondolnak, amit, akkor már csak az a kérdés: a Fidesz és szavazótábora miért várja el az ukránoktól, hogy a béke nevében megadják magukat az agresszornak és területeket adjanak fel? Mert igaz, hogy akkoriban még nem volt nukleáris fegyver, mint manapság, ám most is, akkor is, százezrek élete forog kockán.

Egyébként azzal a magyar lakosság 99,9%-a, hogy béke kellene. Én magam is erre vágyom Ukrajnában, ha a harcokról, és Magyarországon ha az egymáshoz való viszonyunkról, a kommunikációnkról van szó.

Ám az ukrán fronton nem azon kellene a békét számonkérni, aki kezdte ezt a háborút? És melyik ország is az, amelyik jelezte: nem vesz részt a béke felé vezető első lépésen, a svájci békekonferencián?

A borítóképen Linder Béla látható 1918. november 2-án; Forrás: Filmhíradó