Sirkó Zoltán kertészmérnök, a Rotary-sétány tervezője és kivitelezője szerint Kishomokon még egészségesebb a táj, mint a Rotary-sétányon, igaz utóbbiba 3 év alatt 65 lepkefaj telepedett vissza. Azt is elmondta a könyvtárban tartott előadásán, hogy ugyan banánfákat ma is lehet ültetni a kertekben, de azokkal nehezen barátkozik meg a szem. A képen: déli növények a könyvtár bejáratánál.
– Extrém módon változik a klíma és ez mindenkire hat. Ezt már 25-30 éve próbáljuk mondani. A globális és a helyi klíma is változott, leromlott talajállapot, a biodiverzitás hiánya jellemző, és az is baj, ha van víz, az is, ha nincs – vázolta fel a helyzetet Sirkó Zoltán kertészmérnök, a Rotary-sétány tervezője, kivitelezője és fenntartója péntek este a Németh László Városi Könyvtár olvasóterében. A Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület és a Növény cserebere Facebook csoport szervezte előadáson a szakember elárulta, nem sok időt tölt a négy fal között és harminc hektárt próbál életben tartani, de madarászik és gombászik, így folyamatában látja a klímaváltozás jeleit a városban és azon kívül is.
– A városban a letaposott talajok jellemzőek, még az óvodákban is, ahol – hiába kicsi a gyerekek lába, – mégis keményre tapossák az udvart. Úgy látom, eltávolodott egymástól az ember és a természet. A monokultúra jellemző a mezőgazdasági területeken és a monokultúra a városban, ahol például komplett árvácska ágyasokat telepítenek, de más növény ugyanide nem is kerül – tette hozzá. A szakember elsődlegesnek nevezte a talaj vízmegtartó képeséségnek növelését, hiszen tért, helyet és időt kell adni a víznek, hogy a talajba szivárogjon, ami a laza talajba kerülve nem kárt okoz, hanem hasznot hajt.
Hangsúlyozta, hogy zöldfelületek nem csak esztétikai élményt okoznak, de rekreációs terek. Azt mondta, szakítani kell azzal az elavult szemlélettel, hogy a levágott növények hulladékok. Azokat komposztálva kell visszaforgatni a talajba, hogy azok szerkezete megfelelő és élettel teli legyen. – A szerves anyag nem zöldhulladék, de komposztként a talajt javítja.
A vásárhelyi Rotary-sétányról elmondta, hogy a biodiverz, azaz a sokféle növényt tartalmazó területen, mely talaját építésekor feljavították, 3 év alatt 65 lepkefaj jelent meg, mely óriási eredménynek számít. Hangsúlyozta, hogy nem csak a trópusokon működik az erdő és víz közötti klímaaktivitás. A humuszban gazdag talaj magába zárja a csapadékvizet, melyet onnan felszívnak a növények, majd elpárologtatják, javítva a levegő páratartalmát. Azt is elmondta, hogy a kisgyerek számára életveszélyessé vált a városi klíma, mert az aszfalton már 70 Celsius fokot mértek a nyáron és 50 fok fölött a fehérje már kicsapódik.
Azt mondta, a csapadékvíz helyben tartásával a városi klíma is javulna. Erre volt jó példa, amikor a Hódmezőgazda Zrt., még a ’90-es években megpróbálta újjáéleszteni a rizstermesztést a város határában, s ettől a Kertvárosban több lett a csapadék és hűvösebb lett 5-6 fokkal. Majd a kísérlet véget ért, és a kertvárosi klíma visszaromlott a régire.
Azt is elmondta, hogy annak idején „piperekert” készült a vásárhelyi városközpontban egynyári növényekkel, de iszonyatos pénz, szakértelem és munkaerő kellett a fenntartásához. Mára azonban a hozzáértő emberek és a közmunkások is eltűntek. A biodiverz ágyást olcsóbban és kevesebb munkaerővel lehet fenntartani. A szakember azt sem titkolta, hogy a pázsitfenntartás is igen munkaigényes, így csak az vágjon bele, akinek elég ideje van rá.
Sirkó Zoltán szerint a mediterrán növényeknek, a karakteres növényeknek – a banánfáknak, jukkáknak, citrusoknak, olajfáknak, pálmafáknak, – van helyük a kertekben, teraszokon, de a kertbe kiültetett banánfával nehezen barátkozik meg a szem. A kaktuszkertek pedig nálunk idegennek tűnnek. Az idegenhonos özönnövények, így a gyalogakác, aranyvessző, zöld juhar és az összes észak-amerikai faféle elszabadulva annyira eluralta a Tisza hullámterét, hogy az őshonos növényekből csak mutatóban lehet ott látni.
A szakember arról is beszámolt, hogy a klímaváltozás csökkentésére egyre több földtulajdonos telepíttet széltörő erdősávokat, valamint vadvirág mezsgyéket. Az előbbi akár 30 százalékkal is csökkenti a párolgást, a másik pedig élelmet ad a beporzó rovaroknak, melyek a monokultúrás növényeken éhen halnának.
Azt is elmondta, hogy tapasztalata szerint ma Kishomokon még egészségesebb a táj, mint a fent jó példaként említett belvárosi Rotary-sétányon. Kishomokra ugyanis gyorsabban visszatelepülnek a rovarok.
Hozzászólások lezárva.