Jócskán bontott rajta az egyház, de nem kímélte a városi tanács sem, miután sosem állt műemléki védelem alatt. Az utóbbi az eredeti lelkészlakot is eltörölte a föld színéről. A kollégiumépítés idején készült képen a templom mögötti védfal csak romokban fedezhető fel, de helyreállították.
Bár a napokban politikai vihart kavart, hogy a Kossuth tér rendezése okán – műemlékvédelmi jóváhagyással – kaput törtek az ótemplomi védfal a templom mögötti részén, de az 1741-ben emelt építményt fennállása óta senki sem kímélte, bontott rajta az egyház, de bontott az egykori városi tanács is. Ez utóbbi alaposan átrendezte a Kossuth tér és környezete ezen részét.
Az ótemplom köré gróf Károlyi Sándor, Hódmezővásárhely akkori földesura többszöri figyelmeztetése után, az ismételten fenyegető háborús veszély miatt, építették eleink a 104 öl hosszú, körülbelül 3,1 méter magas 78 centi széles befelé szélesedő lőrésekkel ellátott védfalat, melyet eredetileg 43 oszloppal erősítették meg.
Az ótemplomi védfalnak a templom főbejáratával szemben, a nyugati oldalon erős gerendából készült, megvasalt, kétszárnyú kapuja volt. A déli és az északi oldalon egy-egy kisebb kaput alakítottak ki.
Arról nem találtunk feljegyzést, hogy a védfal hányszor óvta meg a vásárhelyieket a fosztogató csőcseléktől vagy a katonáktól, de az biztos, hogy jóval a kiegyezés után már az egyház is fölöslegesnek tartotta.
A templomi védfalat 1889-ig többször renoválták, de ebben az esztendőben lebontották az északi és a nyugati falszakaszt. A református egyház 1890-re ezek helyére építtette meg a Bazársort, amit 1961-ben már a városi tanács bontatott el, a hivatalos indoklás szerint azok rendkívül rossz műszaki állapota miatt. A templomi védfallal egy időben épült a templomkert dél-nyugati sarkán a népi barokk stílus magtár, amit a párbérben beszedett gabona raktározására szolgált – olvasható az ótemplom historia domusában.
A védfal megmaradt egy részéhez az – akkor Szántó Kovács Jánosról elnevezett – mai nevén Cseresnyés kollégium épülete emelésekor nyúltak. Akkor a bontást helyreállítás követte, a falszakasz végül a kollégiumi épület alatt megmaradt. A címlapon szereplő képen jól látszik, hogy a nemrégiben kibontott, az Andrássy utcai szerviz felőli részén akkor csak a védfal romjai voltak. Ezt utóbb helyreállították, nem függetlenül a kollégium és a Kossuth tér 7. számú (a Sarokház cukrászdának is helyt adó) ház építésétől. A védfal és ezen épület között egyébként ma is létezik egy kapu.
Igaz azt csak néhány évtizede használhatja földi halandó, ugyanis sokáig egy vaskapu zárta el a köz elől, mely kulcsát a mindenkori ótemplomi lelkész őrizte.
A városi tanács nem állt meg a Kossuth tér a hatvanas években megkezdett rendezésével, hiszen valamikor a ’70-es és ’80-as évek fordulóján kisajátította és lebontatta az Oldalkosár utca és a Szőnyi utca sarkán, közvetlen a Cseresnyés (akkor SzántóKovács János Kollégium) épülete mellett álló lelkészlakot, mely utolsó lakója a közemlékezet szerint Rapcsák Péter lelkész volt. A gyülekezet – a korabeli köztudat szerint – cserébe akkor kapta meg Zrínyi utca 5. szám alatti épületet.
Hozzászólások lezárva.