Lázár vs Márki-Zay: négy települési mozgósításon múlhat a mandátum sorsa

Négy százalékos vereségre számíthat Márki-Zay Péter Lázár Jánossal szemben az áprilisi országgyűlési választáson egy év elején megjelent előrejelzés szerint. Magas részvétel mellett ez bő 2000 szavazatnyi különbség. De hol lehet ezt leginkább ledolgozni – ennek néztünk utána. Elemzés.

48,6 – 44,7. Százalékos arányban ilyen eredményt jósolt Lázár János javára január elején közzétett előrejelzésében a taktikaiszavazas.hu Csongrád-Csanád megye 4. számú választókerületére vonatkozóan. Ami a módszertant illeti, a modell az elmúlt három országos választás (2018-as országgyűlési, 2019-es EP, és 2019-es önkormányzati választás) eredményeit súlyozta úgy, hogy a közös ellenzék és a Fidesz az adott választókerületben az országos átlagánál jobban vagy rosszabbul teljesített-e.

Persze lehet mondani, miféle számítás ez. Ám az is bizonyos, hogy az elmúlt félévben csak egy, szigorúan Vásárhely és Makó térségében készült közvélemény-kutatás eredményét publikálták, mégpedig az előválasztás hajrájában, és akkor a teljes népességre vetítve 51-37 arányban a kormánypárt jelöltjét hozták ki győztesként Márki-Zay Péterrel szemben.

A jelenlegi állással kapcsolatban mindenki a sötétben tapogatózik, de azzal minden szakértő egyetért, hogy billegő körzetről van szó, egy olyan szimbolikus csatatérről, ahol az ellenzék vezéralakja a Fidesz nagyágyújának a közvetlen kihívója.

Azt is sok hozzáértő hangsúlyozta már, hogy a mai választási rendszerben a kistelepüléseken dőlhet el egy-egy mandátum sorsa. Ezért sem volt nagyon meglepő, hogy nemrégiben a választókerület 15 településének polgármesterei közös levélben rögzítették, nem kérnek a vásárhelyi polgármester országgyűlési képviselő- és miniszterelnökjelölti kampányából. Erre természetesen jött a válasz, hogy márpedig Márki-Zay fel fogja keresni ezeket a településeket.

Arról is írtunk, hogy minden egyéni képviselőjelöltre leadott voks felértékelődik a tavaszi országgyűlési választásokon, mivel jóval kevesebben dönthetnek arról, kit küldenének Csongrád-Csanád megye 4. számú egyéni választókerületéből a parlamentbe, mint korábban.

Ami Lázár Jánost illeti, a külső szemlélő számára úgy tűnik, az elmúlt ciklusban politikai aktivitásának szinte minden energiáját Makóra és környékére fordította, illetve az elmúlt félévben a tram-train került a fókuszba, de a próbaüzem leginkább januári botladozásai és a rövidebbre ígért menetidő meghiúsulása miatt manapság nem ez a vezető téma. De még lehet, sőt minden bizonnyal lesz is, ám fő hátországa a kistelepülések maradnak. Ez abból is kitűnik, ami saját honlapján olvasható: 2014-ben 3000, 2018-ban pedig ezer vokssal kapott kevesebbet szülővárosában a parlamenti választáson, mint vetélytársai összesen.

Márki-Zay Péternek vezetett városában, Algyőn, Csanádpalotán és Mártélyon ígérkeznek jobb esélyei, de önmagukban kevesek lehetnek a sikerhez. Mind a négy helyszínen a szavazók maximális mozgósítására lehet majd szükség, hogy ledolgozza a fent citált – jósolt (!) – kétezres szavazathátrányt. Ahhoz, hogy át is vegye a vezetést, a korábbi választások részvételi adatai alapján túlnyomóan Makón, Földeákon, Kiszomboron és Maroslelén kell majd minél több választópolgárt megnyernie, hogy az urnákhoz járuljanak és rá szavazzanak.

Mindezeken túl a feladvány megoldóképletét tovább bonyolíthatja, hogy kit állít jelöltnek és neki mekkora támogatottságot képes összegyűjteni a választókerületben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, amely kedden este jelenti be, kik lesznek a Csongrád-Csanád megyei aspiránsaik.