Lázár túlzott, mikor élelmiszerhiányról beszélt, de a feldolgozóipar fejlesztése valóban indokolt

A statisztikai adatok nem mutatnak annyira katasztrofális képet a hazai élelmiszeriparról, mint amilyet Lázár János felvázolt – írta elemzésében a növekedés.hu. Abban viszont igaza van, hogy az agrárium szereplői a termékek jelentős részét nyersanyagként, vagyis nem nagyobb hozzáadott értéket képviselő feldolgozott formában értékesítik.

„Olyan mértékű a hazai élelmiszerimport, hogy Magyarországon az emberek három-négy napon belül nem jutottak volna élelmiszerekhez, ha a tavaszi koronavírus-járvány idején teljes mértékben le kellett volna zárni a határokat”- idézte felvezetőként a vásárhelyi honatyát a portál. Elemzésük szerint erről szó sincs, a statisztikai adatok alapján jóval magasabb a hazai export, mint a bevitel.

2019-ben például a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke elérte a 9397 millió eurót, míg a behozatal 6289 millió euró körül alakult, így az agrár-külkereskedelem 3109 millió eurós aktívumot mutathatott fel, amely 242 millió euróval több volt a 2018- as teljesítménynél is.

A koronavírus-járvány ugyan az idén módosíthat az eredményeken, de a pozitív külkereskedelmi aktívum most sem forog veszélyben.

Az elemzés leszögezi: kizárt, hogy teljes határzár esetén néhány nap alatt olyan helyzet alakuljon ki, amely – főként az alapvető élelmiszereknél – tartós országos áruhiányhoz vezetne.

Tartósabb határzár esetén legfeljebb a csomagoló- és adalékanyagok hiánya okozhatna fennakadást a gyártásban, mert ezek egy része teljes egészében külföldről származik.

Mindez nem jelenti azt, hogy a kivitelnél a mai helyzetben minden rendben lenne. 2019-ben például a feldolgozatlan termékek aránya az exportszerkezetben újra 30 százalék fölé növekedett, míg az elsődleges feldolgozottságúaké 30 százalékon stagnált, a magas feldolgozottságúaké pedig – némi bővülés ellenére is csak 40 százalék körüli mértéket ért el.

A vírus okozta veszélyhelyzet tette nyilvánvalóvá, hogy a hazai élelmiszerellátást még inkább magyar forrásokra kell alapozni. Ez pedig nem képzelhető el az élelmiszeripar további fejlesztése nélkül. Az elemzés szerint a jelenleg pályázható források ötszörösére lenne igény az ágazatban.