Lázár titkosszolgálata megfigyeltette a Tiborcz Elios-os ügyei után nyomozó OLAF munkatársait

Lázár János 2018 előtt, miniszterelnökséget vezető államtitkárként majd miniszterként hat éven át felelt a külföldi hírszerzésért. Hozzá tartozott a titkosszolgálatként funkcionáló Információs Hivatal (IH) is, amely az ő felügyelete alatt megfigyeltette az uniós csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak munkatársait. Azokat, akik a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús ügyeit is – többek között a hódmezővásárhelyi közvilágítás beszerzését – vizsgálták Magyarországon – írta meg a Direkt36 oknyomozó portál.

2012-től fogva Lázár János nemcsak miniszterelnökséget vezető államtitkár, majd miniszter volt, hanem hat éven át hatáskörébe tartozott a külföldi hírszerzéssel foglalkozó Információs Hivatal (IH) irányítása is – egészen a 2018-as országgyűlési választásokig, amikor az IH vezetése átkerült Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter irányítása alá.

A Direkt36 oknyomozó portál azt írja, a 2018-as választások után Szijjártó berendelte Pásztor Istvánt, a hírszerzés, vagyis az Információs Hivatal főigazgatóját, és két helyettesét a Bem téri külügyi központba, hogy kirúgja őket. Amikor Pásztorék elindultak a külügy felé, a hivataluk épületénél megjelent egy harmincfős, a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkező emberekből álló különítmény, hogy házkutatást végezzenek. „Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben, és minden nyilvántartásba belenézhettek” – írja a portál egy, a részleteket ismerő forrásukra hivatkozva.

A hetekig tartó kutatásuk célja – a Szijjártótól kapott megbízatás szerint – az volt, hogy évekre visszamenőleg átvilágítsák a titkosszolgálat működését. Minden fellelhető dokumentumot átkutattak, számítógépeket foglaltak le, még a törölt adatokat is igyekeztek visszahozni. A Direkt36 szerint a belügyesek általános ellenőrzés helyett egészen konkrét adatokat kerestek: leginkább olyan iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán család egyes tagjainak – gazdasági ügyeivel kapcsolatosak voltak.

A keresett dokumentumok közül is különösen az Elios-ügyekkel kapcsolatos megfigyelések érdekelték őket. Azonban a hetekig tartó kutatás után nemcsak hogy nem találtak semmit, de a hivatal tisztjeinek kikérdezése sem vezetett semmire, mert azok nem voltak hajlandók egykori főnökeikre köpni. A portál szerint azért sem találtak semmit, mert az Elios és más érzékeny ügyekkel kapcsolatos, az OLAF-ellenőrök megfigyeléséből gyűjtött információkat az IH-ban nem iktatták hivatalosan.

A Transparency International jogi igazgatója szerint ha ez így van, azzal bűncselekményt követtek el, valószínűleg sokszorosan. Bár egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése önmagában nem jogellenes, viszont az már az, ha egy utólagos vizsgálatkor nem lelhetők fel róla dokumentumok – az már illegális tevékenységre utal. A portál forrásai azonban nem tudnak róla, hogy bárkit jogilag felelősségre vontak volna, vagy hogy nyomozás indult volna ezekben az ügyben, de feljelentések sem születtek. Az IH akkori vezetői a mai napig diplomáciai szolgálatot, nagyköveti, főkonzuli pozíciót látnak el New Yorkban, Zágrábban, illetve Ramallahban – vagyis külföldre száműzték őket. Lázár megúszta a kormányból való átmeneti száműzetéssel.

A portál azt írja, egy korábbi titkosszolgálati tisztre hivatkozva, hogy a példátlan ellenőrzéssel „mintha vissza akarták volna csekkolni, hogy mit csinált Lázár, amíg ő felügyelte az IH-t”, egy másik volt titkosszolga szerint pedig az IH-val szembeni fellépés oka az lehetett, hogy a gyanú szerint bizonyos érzékeny információkat a miniszterelnök tudta nélkül gyűjtöttek.

A Direkt36 forrása szerint Orbán belső köreiből adhattak utasítást arra, hogy átvilágítsák a Lázár János irányítása alatt működő Információs Hivatalt, és arról szerettek volna adatokat, milyen információt gyűjtött a hivatal ebben az időszakban a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről. Úgy tudják, Orbán az átvilágítás után személyesen ment el a IH-ba, ahol eligazítást tartott az új vezetőknek, élesen kritizálva a hírszerzés előző években végzett tevékenységét.

2018-tól mindannyian végigkövethettük, hogyan vált kegyvesztetté Lázár János a miniszterelnöknél, ami bizonyára – az Információs Hivatal irányítása alatt végzett tevékenységén túl – nem összefüggés nélküli azzal sem, hogy ugyanez év februárjában Márki-Zay Pétert választották polgármesterré Hódmezővásárhelyen, Lázár szülővárosában, az egykori fideszes fellegvárban. A megrendült bizalom jele lehetett, hogy 2022-ig csak különböző kormánybiztosi posztokat kapott: ekkor került hozzá többek között a Mezőhegyei Ménesbirtok, és a tram-train projekt is.

Lázár János a 2022-es választások után térhetett csak vissza a kormány tagjai közé. Hogy miért éppen az építésügyet és a közlekedést kapta meg, biztosan nem tudhatjuk, annyi bizonyos, hogy vezeklésnek jócskán betudható a munka, amíg a szarból sárból várat épít a MÁV-nál.