Lázár magyar diszkont ábrándja nem lehetetlen, de az csak igazi versenyben jöhet létre

A Villeroy vietnámi vendégmunkásairól és Lázár János magyar diszkontlánc alapítását szorgalmazó nyilatkozatáról is kérdeztük  Filippov Gábort, az Egyensúly Intézet kutatási igazgatóját, aki szentesi és vásárhelyi cégvezetőknek tartott zárt körű előadást tegnap a Kurca-parti városban. 

– Az Indexnek adott interjúban azt nyilatkozta, térségekre lebontva vizsgálták azt a hazai jelenséget, miszerint egyszerre van jelen a munkaerőhiány és a munkanélküliség Magyarországon. Ezzel a témával kapcsolatban van helyi mérésük, ami Hódmezővásárhelyre és Szentesre egyaránt vonatkozik? 

– Járási szinten elemeztük azt, hogy hogyan nem talál egymásra a nagyobb városokban meglévő munkahely-kínálat és a kistelepüléseken élő munkaerő. Azt látjuk szinte minden magyarországi régióban, így Csongrád-Csanád megye ezen felén is, mindenhol van egy rövid távú, akár 10, 20 vagy 30 kilométeres szakadék, ami elválasztja egymástól a munkavállalókat és a munkahelyeket. Ez az ingázási probléma ha megoldódna, sokkal olajozottabbá, gördülékenyebbé lehetne tenni mindenütt a munkaerőpiacot. Ez érinti a tömegközlekedésnek a szervezését, a vállalati támogatást, amely segíthetné a dolgozók utazását. 

– A térség nagy foglalkoztatóinál sok ukrán és szerb dolgozik, idén a vásárhelyi Villeroy már Vietnámból hozott vendégmunkásokat, hogy feltöltsék az üres munkaköröket. Az előbb megfogalmazott javaslatokkal meg lehetne fékezni a hazai vállalatoknál alkalmazott külföldi munkaerő további bővülését? 

– Valószínűleg nem. Ha Vietnámból vagy akár Mongóliából – ilyennel is találkoztunk már – szerződtetnek munkatársakat, ott általában az a tapasztalat hangzott el indoklásként, hogy a közelben elérhető munkaerő munkakultúrájával van baj. Például azért, mert annyira hosszú ideig voltak kirekedve a munkaerőpiacról, annyira sokáig nem dolgoztak rendszeresen, vagy akár már a szüleiket sem látták dolgozni, hogy hiába lenne olcsóbb őket beszállítani a munkahelyre, ha a cégnél nem lehetnek biztosak abban, hogy holnap is be fognak jönni, vagy abban, hogy előre és időben jeleznék távozási szándékukat. Nagyon sokszor halljuk azt, hogy a csapatmunkának a kultúrája és a módszerei nincsenek meg a magyar jelentkezőkben. Sok hazai vállalat azért hoz be sokkal drágábban külföldről munkaerőt, mert tudják, hogy akik idejönnek, olyan hozzáállást és együttműködést fognak tanúsítani, amit a munkaadó elvár. Magyarországon van egy olyan probléma, hogy nagyon sokan tartósan kirekednek a munkaerőpiacról. A másik, hogy ezek az alacsonyan foglalkoztatott rétegek általában alacsonyan képzettek, akik nem is rendelkeznek azokkal az akár szociális, akár írás-olvasási alapkészségekkel, pláne nyelvi készségekkel, amelyekkel a munkaerejüket igazán hasznossá tehetnék. 

– Lázár János a minap egy interjúban fejtette ki, hogy a multik helyett egy hazai tulajdonban lévő kiskereskedelmi üzletláncnak kellene uralnia a magyar piacot, és ennek létrejöttében a kormányzatnak is szerepet kell vállalnia, hiszen a jelenlegi helyzetben a haszon külföldre kerül úgy, hogy közben ezt az itthoni mezőgazdaság és élelmiszeripar szenvedi meg, mert csak alapanyagellátó, és elesik a komoly profittól. Mennyire reális célkitűzés egy magyar diszkontlánc alapítása és térnyerése középtávon?  

– A feladat nem lehetetlen. Mi azt gondoljuk, hogy az összes releváns tapasztalat körülöttünk azt mutatja, hogy versenyképes multik egy versenyképes talajból tudnak kinőni. Tehát ahol a vállalkozási környezet az jó, ahol nem adóztatjuk túl a munkavállalókat, illetve kiszámítható a jogszabályi környezet. garantált a jogbiztonság és a tulajdonbiztonság. Ha ilyen körülmények között tudja megmutatni a vállalkozói szféra, hogy mit tud, akkor olyan tartósan tudnak növekedni, hogy akár a nemzetközi piacon is helyt tudnak állni. A probléma azzal van, ha egyes vállalatokat támogatunk, az nem a versenyre, nem versenyképességre, nem a hatékonyságra nevel. És az államilag megsegített cég amint kilép a nemzetközi térbe, ott már nincsen, aki támogassa, ott csak a termelékenység fog számítani. Az ingyen pénz vagy a kormányzattól kapok előnyök legtöbbször visszavetik a versenyképességet.