Lázár Jánosnak nemrég még tulajdonrésze volt a Divatcsarnokban, ahová az arabok mini-Dubaj értékesítési központját tervezik

Vitézy Dávid szúrta ki, hogy a rákosrendezői területet felvásárló arab üzletember a budapesti, Andrássy utcai Divatcsarnok illusztris Lotz-terméből tett fel instavideót azzal a szöveggel, hogy itt lesz a Grand Budapest projekt értékesítési központja. Kiderült, Lázár János építésügyi miniszternek magánemberként nemrégen még résztulajdona volt a Divatcsarnokot üzemeltető cégben, ugyanakkor, amikor az állam képviseletében ő is tárgyalt az arabokkal a Grand Budapest-projektről.

Egy arab nyelvű videóból szúrta ki és írta meg Vitézy Dávid, hogy a „Maxi-Dubaj”-projekt lebonyolításával megbízott arab üzletember, Mohammed Alabbar értékesítési központot tervez létrehozni Budapest szívében, az Andrássy úti Divatcsarnok illusztris Lotz-termében.

Abban a Divatcsarnokban, amelyben 2018 óta Lázár Jánosnak magánemberként érdekeltsége volt – egészen 2024 második feléig. Egy régebbi sajtónyilatkozatában Lázár azt állította 2018 után, amikor nem lett újra miniszter, hogy kőgazdag és befolyásos osztrák barátja, Max Turnauer kereste meg, aki segített neki azzal, hogy munkát és üzleti részesedést kínált neki a cégben, amely a Divatcsarnokot üzemelteti. Az akkori képviselő nem publikus áron 10 százalék tulajdonrészt szerzett a vállalkozásban, de azt nyilatkozta: „a képviselőkre vonatkozó szabályok alapján a cégben tisztséget nem vállalhatok, aktív szerepet nem viszek benne, viszont annyi figyelmet mindenképpen fordítok majd a vállalkozásra, amennyi egy tulajdonostól elvárható„.

Lázár 2022-ben sem vált meg üzleti részesedésétől, amikor is újra miniszteri pozíciót kapott, a céginformációk szerint csak 2024 novemberének végén látta erre megérettnek az időt.

Figyelembe véve azt, hogy az országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az államközi szerződést az Arab Emírségekkel, Lázár János még tulajdonosa volt a Divatcsarnok Projekt Zrt.-nek, amikor a magyar állam szerződést kötött az Emirátusokkal a mini-Dubaj gigaprojektről, így a projektet előkészítő tárgyalások idején – melyeken az állam képviseletében ő is részt vett – még tulajdona volt a cégben, akikkel aztán az arab befektetők megállapodtak.

A 444 megkérdezte a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumot, mennyi volt az ellenértéke a miniszter üzletrészének. Arról is érdeklődtek, hogy ha Lázár János valóban novemberben szállt ki, amikor már megvolt a megállapodás az állam és az Egyesült Arab Emírségek között Rákosrendező eladásáról, nem tartják-e aggályosnak, hogy a Grand Budapest projekt számára épp a Divatcsarnokban nyílik projektiroda.

A minisztérium erre annyit írt a portálnak, hogy Lázár a hatályos jogszabályoknak megfelelően eljárva adta el a tulajdonrészét, és azóta semmilyen kapcsolatot nem tart fenn a céggel. Az árat és az egyéb feltételeket viszont nem közölték a portállal.