Lázár János is jelölt volt az Amerikából kitiltandók listáján

Szerintem nulla százalék az esély rá, hogy Rogán Antal lekerülhet a szankciós listáról – így nyilatkozott nemrégiben a titkosszolgálatokért is felelős miniszter amerikai szankcionálását kezdeményező amerikai intézet alelnöke, aki egyébként maga volt az intézkedés előterjesztője. Radványi Miklós a Frisshírek podcastjában elmondta, a szankcióra jelöltek listáján eredetileg más magyar politikusok is szerepeltek: köztük Orbán Viktor és felesége, Orbán Győző, a miniszterelnök apja, Tiborcz István, a miniszterelnök veje, Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök gyermekkori barátja és Lázár János is.

Az 1973 óta az USA-ban élő külügyi szakértő – aki Trump elnöki kampányát is támogatta, és a kongresszusnak is dolgozott – arról beszélt, hogy lát-e esélyt arra, hogy Rogán Antal lekerüljön a szankciós listáról.

A javaslatot, hogy a magyar politikus kerüljön erre a listára, maga az az intézet – a Frontiers of Freedom – indította be még 2018-ban, amelynek Radványi az alelnöke. A javaslattétel alapja az a Magnyickij-törvény volt, amelyet az Egyesült Államok még 2012-ben fogadott el, majd 2016 globálissá bővített. 2017-ben, amikor Trump elnök először vette át hivatalát, egy beszédében hangsúlyozta, hogy mindenáron keresztülviszi a Magnyickij-törvényt, amely bármilyen, kiugróan súlyos korrupcióban vagy emberijog-sértésben érintett emberre vonatkozhat, az egész világon.

Az itthoni Fidesz-narrációval ellentétben egy nagykövetnek erre semmi befolyása nincs: az amerikai jogszabályok a pénzügyminiszterhez rendelik a szankciók meghatározását, akinek ilyen ügyekben egyeztetnie kell a külügyminiszterrel és az igazságügy-miniszterrel is. Így történt ez Rogán Antal esetében is – a Magyarországon nagyon elharapódzott korrupció miatt tett javaslatot Radványi intézete még 2018-ban a pénzügyminiszternek, hogy lépjenek az ügyben. Javaslatukhoz a tételes bizonyítékok listáját is csatolták – ezek egyébként nem titkos adatok, hanem mind nyilvánosan is elérhetők. Az 1973 óta USA-ban dolgozó magyar ügyvéd elmesélte, hogy megkereste az egyik Soros-intézet munkatársa is azzal, hogy ők is hasonlót kezdeményeznének, de Radványi visszautasította az együttműködést, nem akart semmiféle kapcsolatot egy Soros-szervezettel – egyébként magáról Sorosról és nézeteiről sincs jó véleménnyel.

A listán, amelyen a korrupcióban leginkább érintett magyarokat sorolták fel, első helyen szerepelt Orbán Viktor és a felesége, utánuk Mészáros Lőrinc, az utolsó pedig Polt Péter volt. A listán volt még – Radványi által rögtön Mészáros Lőrinc után sorolva – Lázár János, majd Rogán Antal, Matolcsy György, Tiborcz István és a felesége, Ráhel.

Radványi úgy látja, Magyarországon a rendszerváltás óta nagyon negatív folyamatok mentek végbe, az emberek máig nem tudják, mit jelent egy „nem diktatúrában” élni, és ez milyen jogokat és kötelezettségeket ró az egyes állampolgárokra. A másként gondolkodók dehumanizálását sem tapasztalta ilyen mértékben máshol, csak nálunk.

Magyarország helyzete, ahogy most van, reménytelen

– fogalmazott. Az amerikai viszonyokat jól ismerő Radványi beszélt az Orbán és Trump közötti kapcsolatról is, amely a magyar médiában folyamatosan nagyon szorosként, barátiként van ábrázolva. Elmondta, sok országgal alakított ki az USA úgynevezett „szövetségesi kapcsolatot”, de ilyet Magyarországgal ő nem lát – Orbán ellenben ezt szeretné elhitetni a magyarokkal. Ezen szerinte az sem változtat, hogy Orbán Viktor „ha meghívják, ha nem” Washingtonba repülget.

Szerinte Trump és az amerikai republikánusok értékrendje sem azonos azzal, amit Orbán képvisel, illetve Magyarországon „művel”. Itt felsorolta az olyan különbségeket, mint például a két ország alkotmánya, amit hazánk tekintetében Orbánék 2011-ben „fabrikáltak” alaptörvény néven. Azt is hozzátette,

Magyarországon jelen pillanatban egypártrendszer van, még pedig azért, mert egy demokráciában olyan ellenzék van, amelyik működik és hatékony, ez viszont hazánkban nincsen. Ennek oka pedig véleménye szerint az, hogy Orbánék a választási rendszer radikális átalakításával lehetetlenné tették, hogy az ellenzék komoly politikai szerepet játszhasson Magyarországon.

Szerinte hazánk jogállamnak sem számíthat, hiszen jelenleg a harmadik hatalmi ág, a bíróságok nem függetlenek. Az illiberális demokrácia – ahogy Orbán előszeretettel nevezi hazánkat – pedig szerinte nem létező dolog, mert a demokrácia eleve azt jelenti, hogy egyrészt a többség kormányoz, másrészt pedig az ellenzéknek van beleszólása a kormányzásba.

Magyarországon egyik sem létezik

– fogalmazott.

Nézzék meg a teljes beszélgetést: