Látványos és felemelő volt a XVI. Huszárbál

A Hagyományőrző Pálffy Huszár Egyesület idén is kitett magáért, a tizenhatodik Hódmezővásárhelyi Pálffy Huszárbál látványos és felemelő, magyarságtudatot erősítő eseménnyé vált.
Minden bál előkelő esemény, mindenki talpig díszben, a hölgyek estélyiben, az urak szmokingban vagy öltönyben, ráadásul Közép-Európa második legnagyobb oszlop nélküli, eklektikus, neobarokk és rokokó elemekkel díszített báltermében mindig káprázatos. Ám amikor az 1800-as évek végét idéző báli ruhák és a különböző színű huszáregyenruhák kavalkádja vonul be a bálterembe, a magyar, a székely és Hódmezővásárhely zászlaja alatt, ott azért összesűrűsödik a történelem iránti tisztelet, az elődeink tisztelete, a magyarságtudat.
A Hagyományőrző Pálffy Huszár Egyesület idén tizenhatodik alkalommal szervezte meg a huszárbált, nem csak a vásárhelyi egyesületi tagoknak és hozzátartozóiknak, hiszen határon innen és túlról is érkeztek vendégek.
Az est egyik díszvendége, dr. Csikány Tamás hadtörténész, egyetemi tanár, dandártábornok, az MTA doktora, a Kodolányi János Egyetem professzora portálunknak elmondta, hogy a Kárpát-medencében március 1-én három hagyományörző huszárbált is szerveznek, de őt a helyszín és a vásárhelyiekkel való jó kapcsolata mégis városunkba hozta. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok építése mellett az ilyen alkalmak arra is kiválóak, hogy tudatosítsuk, nekünk, magyaroknak van egy gyönyörű szép múltunk, amit érdemes őrizni, ápolni és megismerni. Úgy fogalmazott, hogy „nem elég egy ilyen ruhát fölvenni, hanem azért jó lenne, hogyha tudnánk mondjuk annak az ezrednek a hagyományait, merre jártak, hol harcoltak, hányan haltak meg. A hazájukért, a családjukért, a közösségükért”.
Az eseményen tiszteletét tette 18 székely huszár is, akik székelyruhás feleségeikkel, párjaikkal érkeztek. Az ő tiszteletükre is énekelték el az egybegyűltek a magyar himnusz után a székely himnuszt.
A huszárbál egyébként 2017-től tartja rendszeresen a bálait a Fekete Sas méltán híres báltermében, ezt már Szalóki András hagyományörző huszárőrnagy idézte fel portálunknak. A főszervezők egyikeként elárulta, hogy a hagyományok őrzése abban is megnyilvánul, hogy évről évre ugyanazt az „alföldies, hódmezővásárhelyies, bejáratott” forgatókönyvet követik a bálok megszervezése kapcsán, idén is zenélt a közönségnek az Aranykalász Népdalkör, táncolt a Pavane Táncegyüttes és a Kankalin Néptáncegyüttes. A csongrádi Spontán zenekar gondoskodott a zenéről, a Piros Szalonban pedig cigánymuzsikára nótázhattak azok, akiknek ehhez voltlt kedvük. Szalóki huszárőrnagy egyébként arról is beszámolt, hogy nem csupán külsőségekben, hanem jellemvonásokban is őrzik a huszárok hagyományait, az adott szó például kötelezi őket.
Hozzászólások lezárva.