Különadóval sújtja a kormány a magánszemélyek befektetéseit, mert elszállt az államadósság

A 2010. végi 20 ezer milliárd Ft-ról 2022 végére 45,6 ezer milliárd Ft-ra nőtt a nominális államadósság.

A GKI június 1-én nyilvánosságra hozott adatának az ad különös jelentőséget, hogy egy nappal korábban a kormány egy újabb különadót jelentett be. A magánszemélyeknek 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján kamatjövedelemnek számító összegek után. A július 1-én hatályba lépő szabály nem vonatkozik az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelemre, a magyar állampapírok hozamára pedig azért nem, mert arra nem kell kamatadót fizetni.

A különadók bevezetésénél eddig az volt a legfontosabb indok, hogy a fránya multik extraprofitját kell elvenni az emberek védelmében. Ezt az új különadót azonban egyenesen az embereknek címezték.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium elismerte, hogy az intézkedések célja nem az állam adóbevételeinek növelése, hanem az állampapír-kereslet fokozása, az állampolgárok pénzügyi tudatosságának megerősítése – vagyis növelni kell az állampapír-keresletet.

A Piac & Profit cikkében rámutat: az Orbán-korszak megduplázódott államadósságát valahogy finanszírozni kell, mert „a hiány növekedése szerencsétlen módon egybeesett a (nemzetközi, majd a hazai) kamatok emelkedésével is, így egyre drágább a korábbi adósságok finanszírozása.” Erre az elég vaskos problémára találta ki a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezt a ravasz különadót, ami hatékonyságát tekintve a célnak valószínűleg megfelel majd. Egyrészt azért, mert a bevételeket is növeli, másrészt nagyban megkönnyíti a gigaadósság menedzselését.