„Mi ezzel a cikkel a cél? Ez nem feledteti a 12 milliárdos beruházás bukását, amit a jelenlegi városvezetés hozott össze” – vetette föl némiképp szemrehányóan egy kritikus olvasónk azon írásunk kapcsán, amelynél górcső alatt sem láttuk, valójában mire ment el a vásárhelyi gimi laborjára elnyert 325 millió forint túlnyomó része.
Kérdésére és állítására is örömest felelünk, mert érdeklődése számos, a jelenlegi hazai viszonyokra jellemző különlegességre rámutat. Példának okáért meglehetősen furcsa, hogy egy olyan ügyben – mint az Öveges-program -, ahol minisztériumok és a Nemzeti Nyomozó Iroda szabálytalanságok sorát tárta fel, hét év után mindösszesen három gyanúsított kihallgatásánál tart a vizsgálódás, pedig 43 városnak – köztük Hódmezővásárhelynek – utaltak egyenként 300 milliós uniós forrást, és elmaradt a magyarázat arról, végül is mi került ennyibe.
Az sem egészen tiszta, miért csak most jutott el odáig a vádhatóság, hogy válaszoljon egy országgyűlési képviselő kérdésére, tudniillik maga a legfőbb ügyész írta ez év április 27-én, hogy a honatya több alkalommal, legutóbb 2020 szeptember 7-én írt levélében kért tájékoztatást az ügy felderítéséről.
A kontraszt pedig ott van, hogy amint lapunk érdeklődött, még aznap beszámolt a Legfőbb Ügyészség, hol tart a vásárhelyi Fidesz-KDNP feljelentése alapján indított nyomozás a busztender ügyében, és a rendőrség is gyors és készséges volt. Megjegyzem, ez lenne a normális minden megkeresés esetén, ilyen flottul kellene kezelni a tájékoztatási igényeket.
Mert ott van például az „elbukott” vásárhelyi beruházások ügye, amit a kormányzati döntések kapcsán jól értesült helyi sajtó lengetett be, de hetek óta nincs hivatalos információ arról, igaz-e valóban, és ha igen, mivel indokolják a két gimnázium összesen 7 milliárdos fejlesztésének állítólagos leállítását. Mi rákérdeztünk hetekkel ezelőtt, ám válaszra nem méltattak.
Mindezeken túl lenne még egy nézőpont, ahonnan kiváltképp furcsának látszik a labor és a gimnáziumbővítés ügye – ez pedig a matematika. Csak a rend kedvéért: volt egy 325 milliós összeg, amiből egy beltéri, 210 négyzetmétert érintő átalakítással hoztak létre egy jól felszerelt labort, míg ugyanannál az intézménynél a teljesen új épületszárnyra – ahol többek között tantermek, tornaszoba, és egy, minden eddiginél nagyobb közösségi tér is kialakítását tervezték – egymilliárd forintot szántak. Itt is csak úgy sikít a kontraszt.
Végezetül nem lehet figyelmen kívül hagyni az állami források elapadását. Mert hiába várják a pénzek érkezését a Modern Városok Program kedvezményezett települései és annak vezetői, 2021-ben az elfogadott költségvetési törvény szerint 50 milliárd jut ezekre a fejlesztésekre, és a nemrég az Országgyűlés elé benyújtott 2022-es költségvetési törvényjavaslatban is ekkora előirányzat szerepel. Hogy ez mire lesz elég, s kik kap mennyit, azt nem tudni. Múlt heti hír, hogy több mint 21 milliárd forint kormányzati támogatásból vízi élményparkot építenek a Modern Városok Program részeként Győrben, a fejlesztést 2023 tavaszán fejezik be. Mondhatni nagy szelet abból a bizonyos tortából. Ha csak azt nézzük, ki mindenki vár még a sorára, szembetűnő, de nem csoda, hogy egyeseknek nem jut belőle.
Hozzászólások lezárva.