Kőnig Frigyes grafikákkal idézi vissza a régmúlt embereinek arcvonásait

Egy gorsiumi feltáráson egy kútban talált nyolc koponya alapján kezdett arcrekonstrukcióba Kőnig Frigyes Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának vezetője, aki szerda este tartott érdekfeszítő előadást a Tornyai János Múzeumban, ahol az arcrekonstrukciós grafikáit Nagy Imre művészettörténész ajánlotta a közönség figyelmébe.

– Olyan húsz évvel ezelőtt egy gorsiumi ásatás révén egy régész barátom, egy feltárás alatti kútból 8 koponyát hozott felszínre, melyek elég szörnyű állapotban voltak, s megkért – miután anatómiát tanítok már 1990 óta az egyetemen, – hogy kicsit rakjam rendbe azokat. Letakarítottam róluk a sarat, mindent rendben raktam, amennyire lehet. Amikor ezek egymás mellett voltak, belém nyilalt, hogy ők emberek voltak – idézte fel Kőnig Frigyes, hogyan és miért kezdett arcrekonstrukcióval foglalkozni.

A Munkácsy-díjas képzőművész anatómiát és térábrázolást tanult a Magyar Képzőművészeti Egyetemen. De korábban is mindig rajzolta a természetet, az Isten teremtette formákat: bogarakat, állatokat, csontokat, mindent. – Ezek fantasztikus formák, és tanultam is belőlük azzal, hogy tanulmányoztam ezeket. És természetesen az arcrekonstrukció hozzáférhető irodalmát is ismertem. Mindezek alapján önszorgalomból kezdtem arcrekonstrukciókat csinálni – tette hozzá.

Kőnig Figyes mindezt tudományos alapon végzi, hiszen munkája gyakorlatilag ismeretekre, törvényszerűségekre, információkra alapuló folyamat eredménye. Azt mondta, nem halott feltámasztást végez, hanem azt ábrázolja, hogy a koponya egykori tulajdonosa, arca hogyan nézhetett ki, de azt nem tudja, milyen volt a hajszíne, vagy viselete és milyen arcszőrzetet hordott (ha férfi volt).

Minderről érdekes előadást tartott a Tornyai múzeum Korok, kultúrák, lelőhelyek előadás-sorozat záró programján.

Nagy Imre művészettörténész, aki az előadó Múltbéli arcok című tárlatát nyitotta meg ugyanezen alkalommal, azt mondta: Kőnig Frigyes olyan módon rekonstruálja az előkerült koponyák alapján a történeti korokban élt emberek arcvonásait, hogy a fizikai tudományok, a fizikai antropológia ismérveit felhasználva rekonstruálja azokat a lehetőségek szerint leghűségesebben és legpontosabban.