A Magyar Közlönyben megjelent rendeletet Lázár János építési és közlekedési miniszter jegyezte. A kollégiumépítés idején készült képen a templom mögötti védfal csak romokban fedezhető fel, de helyreállították.
A miniszter az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, védettségének módosításáról, illetve védettségének megszűnéséről szóló, a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent rendelete szerint:
A rendelet ebben a közlönyben olvasható.
Egy kis védfaltörténet
Az 1741-ben emelt építményt fennállása óta senki sem kímélte, bontott rajta az egyház, de bontott az egykori városi tanács is, mely 1961-ben kártalanítás nélkül vette el a területet. Ez utóbbi alaposan átrendezte a Kossuth tér és környezete ezen részét.
Az ótemplom köré gróf Károlyi Sándor, Hódmezővásárhely akkori földesura többszöri figyelmeztetése után, az ismételten fenyegető háborús veszély miatt építették eleink a 104 öl hosszú, körülbelül 3,1 méter magas 78 centi széles befelé szélesedő lőrésekkel ellátott védfalat, melyet eredetileg 43 oszloppal erősítették meg.
Az ótemplomi védfalnak a templom főbejáratával szemben, a nyugati oldalon erős gerendából készült, megvasalt, kétszárnyú kapuja volt. A déli és az északi oldalon egy-egy kisebb kaput alakítottak ki.
Arról nem találtunk feljegyzést, hogy a védfal hányszor óvta meg a vásárhelyieket a fosztogató csőcseléktől vagy a katonáktól, de az biztos, hogy jóval a kiegyezés után már az egyház is fölöslegesnek tartotta.
A templomi védfalat 1889-ig többször renoválták, de ebben az esztendőben lebontották az északi és a nyugati falszakaszt. A református egyház 1890-re ezek helyére építtette meg a Bazársort, amit 1961-ben már a városi tanács bontatott el, a hivatalos indoklás szerint azok rendkívül rossz műszaki állapota miatt. A templomi védfallal egy időben épült a templomkert dél-nyugati sarkán a népi barokk stílus magtár, amit a párbérben beszedett gabona raktározására szolgált – olvasható az ótemplom historia domusában.
A védfal megmaradt egy részéhez az – akkor Szántó Kovács Jánosról elnevezett – mai nevén Cseresnyés kollégium épületének emelésekor nyúltak. Akkor a bontást helyreállítás követte, a falszakasz végül a kollégiumi épület alatt megmaradt. A mai Andrássy utcai szerviz felőli részén akkor már csak a védfal romjai voltak. Ezt utóbb helyreállították, nem függetlenül a kollégium és a Kossuth tér 7. számú (a Sarokház cukrászdának is helyt adó) ház építésétől. A védfal és ezen épület között egyébként ma is létezik egy kapu.
Igaz, azt csak néhány évtizede használhatta földi halandó, ugyanis sokáig egy vaskapu zárta el a köz elől, mely kulcsát a mindenkori ótemplomi lelkész őrizte.
A városi tanács nem állt meg a Kossuth tér a hatvanas években megkezdett rendezésével, hiszen valamikor a ’70-es és ’80-as évek fordulóján kisajátította és lebontatta az Oldalkosár utca és a Szőnyi utca sarkán, közvetlen a Cseresnyés (akkor Szántó Kovács János Kollégium) épülete mellett álló lelkészlakot, mely utolsó lakója a közemlékezet szerint Rapcsák Péter lelkész volt. A gyülekezet – a korabeli köztudat szerint – cserébe akkor kapta meg Zrínyi utca 5. szám alatti épületet.
A Kossuth tér dél-keleti része jelenleg is folyamatban lévő felújítása egyik célja a védfal lebontott része támfalként való helyreállítása. A védfal megmaradt szakaszán korhű téglák felhasználásával építették vissza a szakemberek apránként az ótemplomi védfal fedőköveit.
A védfal 1965-ös (nem az eredeti 1741-es falon!) toldásán pedig még a nyáron kaput vágtak. Ez váltotta ki a Tormai Cecile Polgári Kör tagjai és szimpatizánsai tavaly nyári tiltakozását, majd emiatt került vitába a város és az Ótemplomi Gyülekezet.
Hozzászólások lezárva.