Ki védi meg a gyermekeinket a balogzoltánoktól és a báncsabáktól? – polgármesteri hírlevél

(A polgármesteri hírlevél a Vásárhelyi Valóság újság egyik rovata, amelyet Márki-Zay Péter polgármester jegyez szerzőként. A múltheti lapzártánk időpontjában még nem lehetett tudni, hogy másnap, pénteken Balog Zoltán lemond)

Pedofilbotrányba bukott bele a fideszes köztársasági elnök és a volt igazságügy-miniszter, és bukik a református egyház feje is. Természetesen nem összehasonlítható bűn az, amikor a zsinat elnöke kegyelemre érdemesnek tartja K. Endrét, aki bűnsegédje volt a kiskorú fiúkat fajtalankodásra kényszerítő igazgatónak, azzal, amikor a vásárhelyi babakötvény-ügyben gyermekek százait csapták be és az ő pénzükön gazdagítottak ingatlanbizniszek révén pártközeli vállalkozókat – de közös bennük, hogy prominens lelkészek a gyermekeinkkel szemben politikusok érdekeit szolgálták, az Úristen helyett politikusbűnözők parancsait követték – ezt pedig minden tisztességes református elítéli. Kiemelkedik közülük az általam is nagyrabecsült Fekete Károly püspök úr, aki az egyház tekintélyének megóvása érdekében most Balog Zoltánt lemondásra szólította fel.

Vajon ezzel biztosak lehetünk benne, hogy a párt – hatalmával visszaélve – nem fog a szabadon engedett Kaleta Gábor és K. Endre után újabb és újabb pedofilokat ráengedni a magyar gyerekekre? Csak annyira, amennyire küzdenek az illegális migráció ellen (embercsempészek ezreinek szabadon bocsátásával), amennyire megakadályozták magyar katonák háborúba küldését (a koszovói véres incidens ellenére most szavazták meg vásárhelyi katonák Csádba és Irakba küldését), vagy amennyire 2030-ra utolérjük Ausztriát (Magyarország nemcsak a legkorruptabb, de fokozatosan a legszegényebb országgá is vált az Unióban).

Magyar Péter, a Fidesz volt miniszterének volt férje döbbenetes törvénytelenségekről számolt be az ország vezetésében, ami fideszes szavazók tömegeit fordította szembe Orbán Viktor rendszerével. Mi itt, Vásárhelyen már sokkal korábban megismertük és fellázadtunk a maffiauralom ellen, mégis újra és újra akadnak még itt is olyanok, akik félelemből, zsarolás vagy anyagi előnyök hatására a pedofilkegyelmezők, migránsbetelepítők, országunkat kifosztók pártjára állnak. Mással nem magyarázható, hogy kicsinyes politikai érdekből akadályozzák városunk fejlődését, folytatnak hazug lejáratókampányokat, és próbálják minden erővel elbuktatni a vásárhelyi gyermekek ezreinek szórakozását.

Az önkormányzati választáson nincs lehetőségünk a határaink megvédésére, a magyar katonák hazánkban tartására, az embercsempészek és pedofil bűnözők bebörtönzésére. Nem tudjuk megmenteni a kormánytól az oktatási és egészségügyi rendszert, a vasútvonalakat, postákat, kórházakat – ez az országgyűlési választások feladata. De igenis tehetünk azért, hogy Vásárhelyen ne kelljen 30%-ot zsebbe fizetni ahhoz, hogy egy helyi vállalkozó üzletet nyithasson. Hogy ne kelljen közmunkásként egy politikus kastélyépítésén robotolni étlen-szomjan. Ne kelljen az ország legmagasabb helyi adóit fizetnünk, lengéscsillapítókat tönkretevő buckákon közlekednünk, korrupció miatt elsötétített utcákon, épületekről lepotyogó 30 kilós daraboktól tartva. Ne kelljen attól tartanunk, hogy közveszélyesen száguldozó politikusok elgázolják gyermekünket, feleségünket, majd beperelik azt, aki ezt szóvá meri tenni.

A választás tétje azon túl, hogy a város gazdagszik vagy a vezetői, az is, hogy lesz-e olyan, aki szóvá meri tenni, ha egy fidelitasos alelnök kábítószert árul a vásárhelyi gyermekeknek és még csak börtönbe sem kerül. Szóvá meri tenni, hogy 80 éve egy szűrő nélküli bűzgyárat működtetnek a város határában és az nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. Bátran szembe mer menni egy a környezetünket mérgező akkumulátorgyár városunkba telepítésével – vagy némán, a hatalomtól rettegve kell elfogadnunk bármilyen törvénytelenséget, bármilyen elnyomást és megfélemlítést. Hogy egyáltalán értesülnek-e majd a vásárhelyiek arról, hogy mekkora adósságot halmoz fel a városvezetés az ő kontójukra? Hogy még a jótékony adományként sajtózott játszóterek és kerékpárok is az ő adófizetői pénzükből vannak, hogy még a pártmunkásokat is a város fizeti, hogy a pártiroda és cégvezető még az internetért sem fizet, hogy az uszodákat vezetékes ivóvízzel töltik, miközben minden vásárhelyiről nyilvántartást vezetnek és számontartják, hogy ki kire szavaz. Hogy még a saját támogatóik után is kémkednek, még a saját politikusaikat is lehallgatják, és óvatlanul néha még a Főnök apját is feljelentik illegális szemétlerakásért.

Válasszuk júniusban ismét a szabadságot, őrizzük meg Hódmezővásárhelyet a demokrácia szigetének. Ma ugyanis Vásárhelyen egyetlen politikus, egyik politikai oldal sem tehet meg akármit büntetlenül – az egyiket a hatalom ellenőrzi, a másikat meg az egyik, még ha csak a nyilvánosság eszközeivel is. De még ha eddig azt is hihette valaki, hogy neki csak a hatalomtól kell félnie, Novák Katalinék esete bebizonyította, hogy ez nem igaz. Bebizonyosodott, hogy a nyilvánosság erősebb, mint bármely hatalom – mert a hatalom rövid időn belül bizonyosan megbukik, de a nyilvánosság számára most feltárult bűnök megmaradnak az örökkévalóságig.