Katraszél, Szőrhát, Szerelemlyuk – vidám vásárhelyi földrajzi neveink

Szőrhát, Szodoma és Szerelemlyuk vagy a visszafelé érdekes olvasatú Katraszél. Ilyen érdekes, meghökkentő és erotikus csengésű földrajzi nevek is találhatók a városban és annak határában. A képen a Szerelemlyuk.

Még a legszomorúbb, legtragikusabb időkben is fülig ért a szájuk azoknak, akik Vásárhely és Makó között vonatozva elhaladtak Katraszél vasúti megálló mellett, vagy éppen le is szálltak ott. A gyerekek figyelmét a szülők hívták fel a különös nevű határrészt jelölő táblára azzal, olvassák csak el figyelmesen, de visszafelé. Aki megtette, az aztán dőlt is a röhögéstől.

Pedig a katra szó régi magyar nyelven vízhordta gazt jelent, innen ered a határrész neve. A legendárium szerint valamikor az ötvenes-hatvanas években volt, aki ellen hatósági eljárás indult, ugyanis azt találta mondani, hogy a közeli téesz tagjaként éppen úgy érzi magát…

Vásárhelyen és a város határában különös hangzású, viccesnek tűnő vagy éppen erotikus csengésű földrajzi nevek bőven találhatók. Ezek keltették fel diákkorában a később földrajztudóssá vált Bodnár Béla figyelmét, aki még gimnazistaként kezdte el gyűjteni a neveket. 1912 és 1938 között 2081-et jegyzett fel, eredetükkel együtt. A több mint ötven évig kéziratban maradt munkájában kifejtette, hogy ezek a nevek az 1800-as évek közepe óta ismertek.

Az érdekesebbek közt szemezgetve gyorsan világossá válik, hogy e földrajzi nevek zöme vagy a város környékén a 16. században elpusztult egykori települések neveit őrizte meg, vagy kapcsolatban állt az egykoron a városfalak alatt húzódó, szabályozatlan Tiszával, amelyen a Bocskai utcától egészen Gyuláig lehetett elhajózni.

A szentesi út melletti Cigány-ér partján állt a múlt század elején a ma már nem létező, téglából készült, mesterséges Akasztó-domb, amelyen sok pusztai betyárt és gyilkost végeztek ki. Szintén Szentes felé található Ábrány. E határrész a középkorban elpusztult község nevét örökíti meg, amely 1446-ban még a különálló Hód és Vásárhely tartozékának számított.

Batida is virágzó község volt, 1380-ban még a Batidai család birtoka. Az eredeti település 1596-ban elpusztult, s csak 1662 körül kezdett újra benépesedni. Egykori kőtemplomát 1895-ben tárták fel. Csárpatelek a középkorban elpusztult Csárpa község helyén található, de Csókás, Férged, Gorzsa, Körtvélyes, Szentkirály is lakott település volt évszázadokkal ezelőtt. Csicsatér hajdan mocsaras, mélyen fekvő rész volt, a területen víz csicsogott, neve is innen eredhet. A régi szegedi út mellett fekvő Bodzáspart az út mellett gyakori gyalogbodzától kapta a nevét. Palé pedig vízjárta mocsaras területet jelent. Hatrongyos földjét pedig cudar minőségéről nevezték el. Olyan sovány arra a föld, hogy csak hat rongyost tart el – tartotta a köz.

Pikánsnak hat ma már Szőrhát, Szodoma, illetve Szerelemkapu vagy Szerelemlyuk neve. Pedig Szőrhátot eredetileg Monorhalomként emlegették, újabb nevét állítólag egyik tulajdonosáról kapta.

Szodoma pedig nem a romlott erkölcsű bibliai várost jelentette. Az idősebbek még emlékezhetnek rá, hogy ez a mai Búvár utca végén egykoron elterült mocsarak, erek (ott folyt a Búvár-ér) nyáron bűzös „leheletéről”, illetve a környékbeli kétes hírű kocsmákról és találkahelyekről kapta a nevét. Szintén a város belterületén található a Szerelemkapu vagy Szerelemlyuk. Ezzel a városvédő kőfal azon nyílását nevezték el, amelyen át az Árpád utcáról ma is le lehet sétálni a Tóalj utcára. A valamikor az 1970-es évek elején lebontott kádas közfürdő felé itt sötét, árnyékos sikátor vezetett, amelyet akkor és azóta is főképp a fiatalok kedvelnek.

Bár 2008-ban a vásárhelyi közgyűlés, Kószó Péter alpolgármester javaslatára a Szerelemlyukat hivatalosan Árpád kapuvá nevezte át, az utóbbi néven senki sem hívja. Ekkor nevezték át vagy el a városvédő kőfalon átvezető 4 kocsi- és 9 gyalogosátjárót.