Összesen 20-30 helyen, alig pár négyzetméteren az országban felütötték fejüket a kaktuszok. Jellemzőjük, hogy nem őshonosak, viszont rendkívül szívós növények, melyek veszélyesek lehetnek a hazai növényvilágra – számolt be róla az Időkép.
Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa elmondta, itthon a 2000-es évek óta ismertek a kaktuszok, és egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Ahol a talaj száraz és könnyen átereszti a vizet, egyes kaktuszoknak a túlélésben a -20 fokos fagy sem okoz problémát.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy bár nem a klímaváltozásnak tudható be a medvetalpkaktuszok magyarországi elterjedése, természetes ellenség hiányában jelenlétükkel könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos fajainkat, melyek kevésbé ellenállók a rendkívüli (aszályos, forró) időjárásnak.
Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa megjegyezte, hogy hazánkban eddig 15 faj alkalmi vagy tartós magtelepedését észlelték a természetben, amely többségének csak 1-2 előfordulását ismerjük. Inváziósnak, és más fajokra veszélyesnek viszont leginkább a medvetalpkaktuszokat sorolhatjuk, melyek számos védett növényfajt is kiszorítanak természetes élőhelyükről.
Nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállmányok száma, jelenleg több, mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudunk. Ezek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, de a Nyírségben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Vértesben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Mecsekben és a Villányi-hegységben is felfedeztek állományokat.
A kaktuszokról képeket az Időkép oldalán találhatunk.
Hozzászólások lezárva.