Jóval több lehet(ett) a munkanélküli, mint amennyi a hivatalos statisztikákban látszik

A koronavírus-járvány első hullámának csúcsán közel 400 ezren, a harmadik hullámban 365 ezren vallották magukat munkanélkülinek a háromhavi adatok alapján – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) önbesorolásos munkanélküliségi adatokból, amelyeket a Portfolio.hu kérésére adtak ki.

A Magyar Hang szerint azonban a hivatalos munkanélküliségi adatokból azonban mindeddig nem látszott, hogy ilyen sokan veszítették volna el az állásukat. A KSH hivatalos adataiba ugyanis az állásvesztők jó részét nem számolták bele a hivatalos adatba. A munkanélküliségnek ugyanis nem csak annyi a kritériuma, hogy valakit elbocsátottak, hanem az is, hogy egy hónapja keres-e aktívan állást és munkába tudna-e állni szinte azonnal.

A Portfolio arra hívta fel viszont a figyelmet, hogy az utóbbinak igencsak nehéz volt megfelelni a korlátozásokkal tarkított időszakban. Hangsúlyozták, hogy a KSH-tól kikért önbesorolásos munkanélküliségi adatok azonban megerősítik azt a feltételezést, hogy a járvány első hullámának kitörésekor azonnal emelkedett a munkanélküliség, majd a korlátozások feloldásával mérséklődésnek indult.

A második-harmadik hullám hasonlóan súlyos helyzetet eredményezett a munkaerőpiacon, ami ismét a munkahelyek számának csökkenéséhez vezetett. Tavaly tavasztól kezdve azonban folyamatosan csökkent a munkanélküliek száma, mostanra pedig már a válság előtti szint közelébe került.

A lap a módszertanban keresi az okokat, amik miatt ezek a sokkhatások nem látszódtak a hivatalos adatokban:

A KSH minden hónapban közzéteszi a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszertana alapján számolt munkanélküliségi rátát. Ezt a munkaerő-felmérés alapján végzi. Az ILO-definíció szerint munkanélküli az, akinek 1. nincs munkája, 2. az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és 3. ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni … „az ILO-definíció szerinti munkanélküliek számának meghatározása szigorú, objektív tényeken alapul, ellenben az önbesorolás szerinti munkanélküliek száma a megkérdezett élethelyzetének szubjektív megítélésén.

– közölte a Portfolio-val a KSH.

Ahogy írja a Portfolio, mindhárom követelménynek meg kell felelni ahhoz, hogy valaki munkanélkülinek számítson, a 4 hetes aktív munkakeresés pedig azt is feltételezi, hogy valakit már jó ideje elbocsátottak. A járvány időszakában tapasztalt azonnali változások (leépítések és lezárások hatásai) így nem igazán látszódtak a munkanélküliségen.

Ezzel szemben arra figyelmeztet a Portfolio, hogy az úgynevezett önberosolásos munkanélküliségnek nincsenek olyan szigorú kritériumai, elég annyi, hogy valaki munkanélkülinek vallja magát, amikor a felmérés készítői megkérdezték őt erről. Ez a mutató azonnal tud reflektálni a gazdasági változásokra.