Jönnek haza a gólyák – interjú az MME Gólyavédelmi Programjának vezetőjével

A magyarok egyik kedvenc madara a fehér gólya. Az emberek közelében élnek ezek a lenyűgöző, békés nagymadarak és mindig ugyanarra a fészekre szállnak vissza. Van ebben valami megható, hogy annyi ezer kilométer után ezek a gyönyörű madarak évről évre újra megkeresik az otthonukat. Lovászi Péterrel, a Magyar Madártani Egyesület Gólyavédelmi Programjának vezetőjével beszélgettünk. Szűcs Péter fényképei

Megérkezett az első gólya Mártélyra. Korán jött, vagy pont időben?

Száz évvel ezelőtt még április elején érkeztek a gólyák, de ahogyan változik az időjárás, egyre korábban visszatérnek, hiszen a meleggel egyre hamarabb jelennek meg a táplálékállataik is. A vonulásuk távja is lerövidült. Az 1908-ban kezdődő magyar madárgyűrűzések még azt mutatták, hogy Dél-Afrikában telelnek a gólyáink, most már inkább Közép-Afrika, néhány esetben Izrael, vagy éppen Törökország az úti céljuk a téli időszakra. 

Miért érkezhet az első néhány gólya jóval korábban, mint a többi? 

Leginkább a meleg, illetve a napszakok hosszának a változása készteti őket az indulásra. Van, amikor belefutnak a rossz időbe, például 2013-ban március 15-én hóesés volt, akkor több legyengült, sérült gólya is bekerült a Szegedi Vadasparkba lábadozni. Erről szól az evolúció is, hogy mindig vannak kísérletező egyedek, amik korábban, vagy pont később jönnek, kicsit mást csinálnak, mint a többiek és ezért változik folyamatosan az élővilág. 

Igaz, hogy az idősebb gólyák vezetik a többit az úton? 

Őszi vonuláskor tényleg jellemző, hogy az öregeket követik a tapasztalatlan fiatalok. Tavasszal más a helyzet, sietősebb a dolguk, de ilyenkor is jellemzően csapatban vonulnak. A tengereket megkerülik a gólyák, mert a fölszálló meleg levegő hatását kihasználva vitorláznak, és így nem kerül annyi energiába a vonulás során a repülés. Emiatt kötött, hogy merre tudnak vonulni. Izrael-Törökország környékén például egy viszonylag szűk folyosón kelnek át, ahol még olyan madarak is látszólag csapatban vonulnak, amik egyébként nem tartanak erős szociális kapcsolatokat egymással. 

Miért érkezhetett haza a mártélyi gólya egyedül?

Előbb a hímek érkeznek, valószínűleg nekik muszáj is sietni, hogy visszatérjenek a régi fészkeikbe. A fiatalok próbálják a már használt fészkeket elfoglalni, azokat sokkal egyszerűbb rendbe tenni, mint teljesen új fészket építeni. Az öregebb, tapasztaltabb hímek, így több nappal korábban jönnek. A tojóknak annyira nem sürgős, ők majd csatlakoznak a párjukhoz, vagy a régi fészekre visszamennek. Nekik nem szabad nagyon elfáradni, hiszen pár nappal, vagy héttel az érkezés után már elkezdi a szervezetük a tojásokat termelni, amihez kell az energia.

Milyen tényezők veszélyeztetik a vonulás során a gólyákat? 

Sajnos nagyon sok veszély fenyegeti a gólyákat, ez egy elég összetett probléma. 

Az életterek és a táplálék drasztikusan lecsökkent a monokultúrás mezőgazdaság miatt. Egyre több szántó, erdő és beépített terület van, ami nem annyira kedvező a gólyáknak. A gyepek és a vizes területek aránya folyamatosan csökken. Veszélyezteti a gólyákat a mezőgazdasági vegyszerezés, illetve a vízszennyezés, amikor olajos folyadék tapad a tollukra.

Másrészt az egész vonulási útvonalon nagy veszély az áramütés, nemcsak a gólyáknak, de az összes nagytestű madár számára. Magyarországon már tesznek azért, hogy madárbarát villamoshálózatokat alakítsanak ki a tervezők és az áramszolgáltatók. Elmaradottabb, szegényebb országokban ez nem feltétlenül szempont még. 

Továbbá a Közel-Keletről időnként tudomást szerzünk olyan magyar gyűrűs gólyákról, amiket helyi vadászok lelőttek. Ez valószínűleg a töredéke annak, mint amit ténylegesen lelőnek.

Milyen módon szerzi az egyesület az információit a gólyákról? 

Régen alumínium gyűrűkkel jelöltük a gólyákat, emiatt leginkább csak akkor tudtuk meg, hogy mi történt egy-egy gólyával, amikor a tetemet megtalálták. Az utóbbi mintegy 10 évben használunk olyan gyűrűket, amik távcsővel is jól leolvashatók, és így most kezdenek el gyűlni az adatok. 

Mekkora a hazai gólya-állomány? 

Tavaly volt egy nemzetközi gólya felmérés, amelyhez csatlakozott Magyarország is. 5200 pár körül volt tavaly a gólya-állomány. Ez egy elég jelentős növekedés, mert 2019 környékén alig 4000-4100 pár körül volt, tehát ez most egy 20-25%-os emelkedés. 1941-ben még 15-16 ezer pár fészkelt Magyarország területén, 1958-ra ez 8-9 ezer párra csökkent le. Azóta rendszeresek a gólya felmérések, az 1970-es évek óta, tehát egy fél évszázada, 5000 pár körül ingadozik a hazai gólya-állomány. Nem feltétlenül csak a Kárpát-medencei, hanem mondjuk a Balkánon gyűrűzött fiókák is jönnek ide északabbra költeni, az ottani szárazabb és nekik kedvezőtlenebb időjárás miatt.

Megváltoztak a gólyák fészkelési szokásai is.  

Az 1941-es felméréskor a fészkek harmada fákon volt, harmada épületeken, harmada pedig kazlakon. Már csak négy-öt darab maradt a fára épített gólyafészekből az országban, a villanyoszlopok vettek át a fák szerepét.  

Úgy alakult, hogy az ember és a gólyák élettere közel került egymáshoz. Mit tehetünk a békés együttélésért? 

Sokat tehetünk, a legfontosabb a türelem, ha valakinek a közelében gólya fészkel, ne zavarja el onnan.

Sokat tehetnek a mezőgazdálkodók: nem jó a gólyáknak, és egyébként a termelés szempontjából sem, ha az utolsó négyzetcentiméterig mindent beszántanak, lepermeteznek, műtrágyáznak. Hosszú távon ez mezőgazdaságilag, és ökológiailag sem fenntartható.

Nagyon sokat tehetnek a pedagógusok, ha mesélnek erről a madárról a gyerekeknek. 

Már az is segítség a Madártani Egyesületnek, ha a lakosság bejelentheti a fészkeket, esetleg valami problémát lát, akkor jelzi a Madártani Egyesületnek, vagy a Nemzeti Park Igazgatóságának, és akkor hamarabb tudunk reagálni kritikus helyzetekben.

Hol lehet új fészket bejelenteni vagy segítséget kérni?

Hódmezővásárhely környékén a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának a központi telefonszámán. A Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja Facebookon, a honlapon, e-mailben (csongrad@mme.hu) és helyben is fogadja a bejelentéseket. 

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság

Székhely: 5540 Szarvas, Anna-liget 1.
Postacím: 5541 Szarvas, Pf.: 72.
Telefon: +36 66 313 855
Mobil: +36 30 303 2589
E-mail: kmnp@kmnp.hu

Ügyfélfogadás rendje:
Hétfő-csütörtök: 7.30-16.30
Péntek: 7.30-13.30