Itthon a jegyzőktől jobban tarthatnak az állatkínzók, mint a bíróságoktól

Egy magyar tanulmány szerint adott esetben egy-egy jól megválasztott jegyzői intézkedés jóval súlyosabb és közvetlenebb beavatkozást jelent egy-egy elkövető életére és jóval nagyobb a megelőző hatása, mint a futószalagon kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések sora.

Kajó Cecília, a Bojtár Telefonos Állatvédelmi Jogsegélyszolgálat titkára a jogiforum.hu-n nemrégiben megjelent tanulmányában arról ír, hogy a közigazgatás szerepe felértékelődött, az igazságszolgáltatás pedig hozzá képest finomkodik az állatvédelem területén. A szakértő megállapításairól a Qubit számolt be.

Kajó szerint a büntető- és a közigazgatási jog területéről gyűjtött jogesetek porlasztani kezdték az állatkínzások esetén a büntetőjog utolsó eszköz szerepét és azt támasztották alá, hogy adott esetben például egy-egy jól megválasztott jegyzői intézkedés (pl. az állattartástól eltiltás a jogszabály adta maximális 8 évnyi időtartamra) jóval súlyosabb és közvetlenebb beavatkozást jelent egy-egy elkövető életére és jóval nagyobb a prevenciós hatása – főleg egy kisebb településen – mint a futószalagon kiszabott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztések sorozata.

Kajó elemzéseiből kiderült, hogy míg a büntetőtörvény alapján eljáró bíróságok szinte sosem ítéltek meg pár százezer forintosnál nagyobb összegű pénzbüntetést – a 78 vizsgált esetből a legmagasabb 300 ezer forint volt –, addig a jegyzők és járási hivatalok már egy csekélyebb súlyú esetben sem sajnálták a milliós, sőt tízmilliós tételeket. „A »legkevesebb« 1,6 millió forintos állatvédelmi bírságot egy városi jegyző szabta ki azért, mert az állattartó kutyája rendszeresen az utcán kóborolt önsétáltató módon, érvényes veszettség elleni oltása és chipje nem volt, egy alkalommal pedig sétája közben közlekedési balesetet is okozott (melyből egy büntetőeljárás is elindult). A 26 millió forintos bírságot egy járási hivatal szabta ki több alkalommal előírt és határidőre nem teljesített kötelezettségek elmulasztása miatt egy haszonállat-tartó telepre” – írja az állatvédelmi jogász.

Az összehasonlításokból kiderült, hogy mekkorák a különbségek akkor, amikor a közigazgatási mellett büntetőeljárás is indult egy ügyben. Például amikor valaki elköltözött otthonról, és kutyákat, baromfikat hagyott étlen-szomjan hátra, amiért a bíróság szerint állatkínzás címén 150 ezer forint büntetés jár, a közigazgatási bírság viszont 700 ezer lett.