Inváziós növényfajok elterjedését térképezik föl az SZTE kutatói
Az inváziós növényfajok elterjedéséről készít webtérképet természetjárók, természetvédelmi civil szervezetek bevonásával a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Agrártudományi Kutatóközpont – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint a magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az élőhelyek megőrzése és az őshonos fajok védelme mellett a lakosság egészségügyi állapota szempontjából is fontos feladat az agresszíven terjedő özönnövények visszaszorítása. A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata.
A biológiai invázió rendkívül gyors folyamat. E rendkívül súlyos környezet- és természetvédelmi probléma megoldására csak akkor van esélyük a természetvédelmi, árvízvédelmi és népegészségügyi szakembereknek, ha tisztán láthatják Magyarország inváziós fertőzöttségének mértékét, annak aktuális térbeli jellemzőit, ha azonosítani tudják a fertőzési gócpontokat, a fajok terjedési útvonalait.
Az ezt szolgáló Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázis kialakítása az egyik célja a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével szeptemberben létrejött kutatócsoportnak. A geográfus, geoinformatikus, ökológus, valamint talajtanos és agrárszakemberek egy webtérképen közzétett adatokkal segítenék az országos léptékű területi, természet- és környezetvédelmi, árvízvédelmi, valamint erdészeti tervezést, felhívva ezzel a figyelmet a probléma fontosságára.
A projekt egyik szakmai előzménye az SZTE kutatóinak a Plants nevű tudományos folyóiratban megjelent cikke, melyben a selyemkóró terjedését a Dél-Alföldön meghatározó földrajzi tényezők körét, az inváziót okozó környezeti változók súlyát mutatták be.
A kutatócsoport tagjai megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa, az akác – térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását. A földfelszíni adatokat műholdas és távérzékelési adatokkal, drónfelvételek térinformatikai elemzésével is kiegészítik. Emellett a természetjárókkal, és természetvédelmi civil szervezetekkel együttműködve közösségi – mobil applikációval – gyűjtött terepi adatokra is számítanak.
Hozzászólások lezárva.