Pénteken délután nyílik és szeptemberig látható majd Tornyai János Múzeumban a Máyer Jenő képeslapgyűjteménye ikonikus darabjait felvonultató kiállítás.
Hogyan nézett ki a még épülő Fekete Sas, milyen palota állt az OTP-nek hely adó ház helyén, hogyan nézett ki majd száz éve az Erzsébet-kert, azaz a mai népkert, hogyan avatták fel a Kossuth szobrot, hogy néztek ki a ma már nem is létező, háta mögötti épületek, s milyen volt a kilátás az akkor még épülőben lévő népkerti faszínház tetejétől, azaz ráismerünk-e a mai Vásárhelyre? Aki elmegy megnézni a pénteken délután 5-kor a Tornyai múzeumban nyíló tárlatot, az képet kaphat arról, milyen (szép) volt 1945 előtt (is) a város, különösen a mai Kossuth tér, az Andrássy út és Kálvin tér környéke, melyekről a legtöbb képeslapot készítették, illetve milyen volt egykoron a kakasszéki fürdő.
A mai sajtóbejáráson Bernátsky Ferenc történész-muzeológus elmondta, a Tornyai János Múzeum birtokába jutott mintegy 2000 képeslapból álló gyűjteményből 187-et állítanak ki, ezek közt olyan különlegességet, mint az 1898-ból származó első Vásárhelyt ábrázolót. Gyűjtője, a vásárhelyi származású, 1973-ban a Bethlen Gimnáziumban érettségizett néhai Máyer Jenő nyomdász, majd budapesti nyomdatulajdonos kollekciójából az 1898-1944 közt készültekből adnak ízelítőt a szeptemberig látható tárlaton.
– A 2021-ben elhunyt Máyer Jenő a vásárhelyhez kapcsolódó tárgyakat, dokumentumokat, nyomtatványokat képeslapokat is gyűjtötte. Egy részük most látható majd a kiállításon, de később majd az összeset digitalizáljuk, s így mindet meg lehet majd tekinteni. Az első képeslapot 1898-ban készítették el Vásárhelyről, melyről elsőnek helybéli, majd szegedi később pedig budapesti vállalkozók, cégek is kiadtak ilyeneket. De számos készült Kakasszékről, Mártélyról, Kútvölgyről és Székkutasról is. A korszakban egyébként több, mint ezerféle képeslapot adtak ki – mondta.
A kiállításon látható a Plohn József-féle panorámafelvétel is a városról. A talán a ’48-as honvédportréiról legismertebb helyi fényképész annak idején a még épülő népkerti nyári színkör, azaz a faszínház tetejéről készítette el azt a fotósorozatot, melyből összeállt a hat felvételből álló fotó, melyen jól látható, hogy 1898-ban a mai kertvárosban még csak elvétve állt épület, s az is, hogy a Népkertben akkor már állt az a kertészház, melyben ma az egyik szórakozóhely működik, de az is kiderül, hol volt a népkerti vigadó, mára már rég nyomtalanul eltűnt épülete.
Hozzászólások lezárva.