Fásítani is akar és bővíteni is szeretné a város zöldterületeit. Történelmi okai is vannak, hogy jól áll a Vásárhely fasorokkal, parkokkal és erdőkkel. A helyzetet még eleink alapozták meg, akik maguk is szerették az árnyas fákat és a parkokat. A képen a Szabadság tér Kálvin János tér felőli része.
Bár a legnagyobb vásárhelyi zöld felület a telepítőjéről elnevezett Kása-erdő, azért a város különböző részén meglehetősen sok a zöldterület és nagyon-nagyon sok a fa. Ez utóbbira az döbben rá leginkább, aki valamelyik tízemeletes magasabban fekvő lakásai egyikébe látogat, vagy felmászik/mászott a városháza tornyába.
A zöldterületek nagysága egyébként befolyásolja a város klímáját: minél több a zöld, a levegő páratartalma és hőmérséklete annál inkább alkalmas az ember számára. Igaz, az idén a nyári 40 fokos melegben a locsolatlan pázsit kiszáradt mindenhol, ahogy a fenyő- és nyírfélék nagy része is.
A zöldterületek rekreációs- és sportcélokat is szolgálnak, így túraútvonalak szelik át a Kása-erdőt vagy nem véletlenül építettek futópályát a Népkertben. Ez utóbbit (Erzsébet néven) egyébként szintén eleink hozták létre közösségi térként. Nem véletlen az sem, hogy a mainál jóval nagyobb szabad területen épült meg a Nyári Színkör épülete, majd még a 20. század első harmadában a városi fürdő, de működött itt sportpálya, illetve még az 1960-as években a kádfürdő is itt szolgálta a helybélieket.
A városban egyébként váltogatják egymást a kisebb nagyobb zöldfelületek, parkok, füves részek. Ezek meglehetősen el is térnek egymástól, hiszen a Bocskai utcai töltés és környéke a város Tisza-elenni védőtöltése része, a Hódtói szabadidőpark már nem, ahogy a Rotary-sétány is újabb keletű helyszín.
Nincs azonban a városnak akkora szabad füves területe máshol, mint a Hódtónak a Rózsa utca alatti részén. Kisebb-nagyobb parkos rész azonban a Kertvárostól Susánig szinte mindenhol előfordul. Ilyen például a (nagyobbak közül) a Szent István tér, a Zalaegerszeg tér vagy a Kossuth tér, a kisebbek közt pedig számos más helyen vannak parkok és nem csak a Kertvárosban.
Közkertek is szép számmal vannak a városban, így a Bocskai utcán, a Kistópart utcán, az Andrássy úton, a Zrínyi utcán, a Dr. Rapcsák András utcán (az Almáskert), a Nagytakarék mögötti Dr. Tárkány-Szűcs Ernő téren, a Szent István téren, az Epreskertben, a Zalaegerszeg téren, a víztorony mellett, a Janáky utcán, az orgona utcán, az Észak utcán, a Mester utcán, a Gregus Máté utcán, a Paperében, a Fehérváry utcában, a Szikes utcában, de van ilyen Erzsébeten a Posta utcán és Kútvölgyön, a Dózsa György utcán is. (Az adatokat innen vettük.)
Külön szót érdemelnek a különleges fasorok, így az Ady Endre utcai platánsor, a Bercsényi utcai tölgyfák vagy az Epreskert, a Jókai utcai piramistölgyek, a Bajcsy-Zsilinszky utcai Celtic-fasor, vagy a Szőnyi és Szántó Kovács János utcai piramistölgyek, de még számos más utcát is lehetne említeni. Több közintézmény is jelentős parkot, parkosított területet vagy városképi jelentőségű fát is birtokol. Az előbbire a Németh László iskola parkja, az utóbbira a Varga Tamás iskola óriásplatánja a legjobb példa
Három tanösvény is található a városban, köztük a legismertebb a téglagyári (a másik kettő Mártélyon található).
A meglévő zöldterületek megóvását, fejlesztését a város célul tűzte ki.
Hozzászólások lezárva.