Igazi roma húsvétoló – rengeteg étel, rengeteg élet

Nem maradt éhesen vagy szomjasan senki, de nem is ez volt a lényeg, hanem a számos gyerekprogram, amit nagyon élveztek a legkisebbek is. A Roma Kulturális Hónap keretében szervezett Húsvétolón vendégeskedtünk a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat jóvoltából.
Aki járt már cigány családnál vendégségben, az pontosan tudja, hogy a rengeteg étel-ital végigkíséri az alkalmat, még a váratlan vendégek elé is pillanatok alatt képesek komplett, többfogásos ételsort tenni. Nem volt ez másként a Roma Kulturális Hónap égisze alatt a Cigány Nemzetiségi Önkormányzat által szervezett húsvétoló programon sem.
Bár nem a gasztronómia mentén hirdették meg az eseményt, hanem a rengeteg gyerekprogram volt előtérben, a felnőtt romáknak igen erősnek kellett maradniuk, hogy tartsák magukat a nagypénteki böjthöz.
Békésiné Kovács Nikolett portálunknak elmondta, hogy a romák többnyire tartják magukat a vallásból eredő hagyományaikhoz, ilyen a húsvét előtti negyvennapos böjt megtartása, ami a húsmentes étkezést jelenti, és a nagypénteki teljes böjt, vagyis aznap semmit nem fogasztanak naplementéig, vagy délután 6 óráig. A roma hagyomány szerint ekkor helyezték Jézust a sírhelyére. A teljes böjtöt akár a gyerekek is elindítják a nagypéntekkel, aztán tartják, ameddig bírják.
A húsvétoló rendezvényen viszonylag sokan összegyűltek, a CNÖ teljes képviselőtestülete jelen volt és kivették részüket a program lebonyolításából. A mintegy 30 gyermeknek Oláh Mihály CNÖ-képviselő ügyességi játékokat szervezett, Békésiné Kovács Nikolett kézműves foglalkozást tartott, Mezei Vidor szóval tartotta a jelenlévő férfiakat, Gavodi István pedig a konyhában vette ki részét az előkészületekből. Ferkovics Menyhért, a CNÖ elnöke kanalazni és kannázni tanította a jelenlévőket, amiből aztán végül egy össztánc is kerekedett. A képviselők többségének családtagjai is gondokodtak arról, hogy a rendezvényen mindenki jól érezze magát.
Azt már mondanunk sem kell, hogy a süteményeket, a tortát és a helyben sütött péklángost folyamatosan kínálták a jelenlévőknek, akárcsak az üdítőket.
A helyszínen összegyűlt asszonyokkal arról is beszélgettünk, hogy mivel készülnek húsvétra. Azt mesélték, hogy ilyenkor a szokásosnál is jobban kitesznek magukért, a szármát, azaz a töltöttkáposztát sokan már meg is főzték, illetve a hagyományos sonka és főtt tojás az ő asztalukon is fő helyen van húsvétkor. De természetesen kolbászt és húsokat sütnek, rántotthúst készítenek, ezek elmaradhatatlan kellékei a vendégváró asztalnak. Húsvét hétfőn ők is várják a locsolókat, az említett ételekkel kínálják őket, de sokan emellé még szendvicseket is készítenek. Nem maradhat el a sütemény sem, többen zserbót sütnek, és természetesen színes tojással, csokitojással és pénzzel is készülnek.
A kisfiúk közül sokan el is mondtak egy-egy rövid locsolóverset, bár azt elmondták, hogy többnyire csak a családtagokhoz járnak el locsolkodni, ott csokitojást és pénzt gyűjtenek össze.
A Roma Kulturális Hónap következő eseménye április 29-én lesz a „Roma és magyar együttélés” című kerekasztal beszélgetés. A meghívottak között roma és nemroma szakemberek szerepelnek, itt lesz Bódis Kriszta, a Van Helyed Alapítvány vezetője, Makócs-Mezei Tímea és Szverle Szandra doktoranduszok, Lajos Tibor, a Kapcsolat Központ vezetője, Gavodi István, a CNÖ képviselője, Dombi Boglárka, az Ötletfa Tanoda vezetője és Bángi-Magyar Anna, a Boldog Ceferino Intézet szakmai vezetője. A cigányok mai helyzetéről fognak együtt gondolkodni, beszélgetni.
Hozzászólások lezárva.