Homok- és agyagbányát kínál bagóért az állam Makón, a zöldek szerint a kitermelés káros

Makó környékén egy 20 és egy 17 hektáros terület bányászati jogát értékesítené az állam. Homokot, illetve agyagot lehetne kitermelni. Környezetvédők szerint el kellene kerülni új bányák nyitását.

Hét Csongrád-Csanád megyei bányatelek, köztük két Makó környéki terület bányászati jogát első ízben hirdette meg a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. Összesen 106 hektáron folyhat kitermelés, ha bányászati jogok értékesítése teljesül. Az állam kevesebb, mint 22 millió forintért már túladna ezeken a bányászati jogokon – derül ki a Magyar Közlönyből.

A hétből hat területen, így Csengelén, Kisteleken, Röszkén, Zákányszéken homokbányászat folyhat a jövőben. A legnagyobb homokbánya Makó környékén nyílhat, egy 20 hektáros földdarabon 607 ezer köbméter homok termelhető ki, s ennek minimális ellenértékekét 6,8 millió forintban állapította meg a hatóság. Szintén a makói közigazgatáshoz tartozik az a 17 hektáros terület, ahol 577 ezer köbméter téglaagyag bányászatához adna jogosítványt az állam legkevesebb 4,8 millió forintért.

Hogy gazdaságilag mennyi létjogosultsága van ennyi homokbánya nyitásának, az majd a pályáztatás után kiderül, ám környezetvédelmi szempontból minimum aggályos a hozzáértők szerint. A Levegő Munkacsoport nyáron azon álláspontjának adott hangot, hogy el kellene kerülni a kavics- és homokbányák nyitását, sokkal inkább az újrafelhasználásnak kellene előtérbe kerülnie az építőanyagokkal kapcsolatban. A kitermelés következtében kialakuló bányatavak miatt a talaj vízszintje csökken, ami rendkívüli módon kihat a környező területek mezőgazdaságára is, továbbá a kiszáradás veszélye is fennáll.