„Hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért?” – tette fel a kérdést Ursula von der Leyen Prágában

„Vannak politikusok az EU-ban, sőt, még ebben a régióban is, akik a háborúért nem a megszállót, hanem a megszállottat hibáztatják. Nem Putyin vágyát a hatalomra, hanem Ukrajna szabadságvágyát okolják a történtekért” – számolt be a 444.hu Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a GLOBSEC regionális biztonságpolitikai konferenciáján, Prágában elmondott beszédéről, amelyben a magyarok is szóba kerültek.

A portál olvasata szerint már az előbbi mondatból kiviláglik, hogy a politikus Orbán Viktorra és kormányára célzott, de később egyértelműen a magyar vezetésre hivatkozott.

Ezért azt akarom kérdezni tőlük: hibáztatták valaha a magyarokat a szovjetek 1956-os inváziójáért? Hibáztatták valaha a cseheket a szovjet elnyomásért 1968-ban?

– tette fel a kérdést Ursula von der Leyen, aki hozzátette, hogy a Kreml viselkedése pont ugyanúgy jogsértő és rettenetes volt 1956-ban, mint ahogyan most is.

Azt is elmondta, hogy az európiaiak sokféle nyelvet beszélnek, de egyetlen nyelvben sem szinonimája a békének a megadás, a szuverenitásnak a megszállás. Ezért szerinte azok, akik Ukrajna támogatásának felhagyásával érvelnek, nem békéért, hanem megbékítésért és Ukrajna alávetettségéért érvelnek. Szerinte a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem egy olyan megállapodás, ami a háborút lehetetlenné és szükségtelenné teszi. Épp ezért azt tekinti feladatuknak, hogy elérjék, Ukrajna egy korrekt, nem megalkuvó békéről tárgyalhasson, ennek pedig az európai integráció elősegítése az útja az Európai Bizottság elnöke szerint.

Kitért arra is, hogy az orosz háború két dolgot megtanított Európában: egyrészt illúzió volt, hogy a gazdasági kölcsönös függőség a biztonság útja, illetve, hogy az oroszok sosem támadnának Európára, amíg az onnan veszi a gázt. A második pedig, hogy elhanyagolták az európai védelmi kiadásokat.