Hiába tűnt nagyon szabálytalannak a szenátusi ülés – visszautasították az SZTE modellváltása elleni egyetlen keresetlevelet

Nem egyértelmű kérdésekről történő szavazás, önkényesen berekesztés. Ez jellemezte a Szegedi Tudományegyetem ez év január 29-i szenátusi ülését, amely arról volt hivatott dönteni, hogy az egyetem kezdeményezze-e az alapítványi formába történő átalakítását. A döntés ellen egyedül Nagy Blanka kezdeményezett közigazgatási pert. A Szegedi Törvényszék most nem jogerős végzésében megállapította, hogy a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának modellváltásról szóló döntésével szemben megindított per nem minősül közigazgatási jogvitának, így a keresetlevelet visszautasította.

Mondhatni abszolút nem volt tiszta az egyetemi szenátusnak a január 29-i ülése, amelyen arról döntöttek, hogy kezdeményezzék-e alapítványi fenntartási formába történő átalakításukat. Jellemző, hogy januárban kezdett el egyáltalán pletyka szinten terjedni a hír, hogy korábbi állításaival ellentétben az állam mégis szeretné a Szegedi tudományegyetemeket is alapítványi kezelésbe adni. Ehhez képest kellett erről január 29-én dönteni. A szenátusi ülés utolsó perceiről került ki mozgókép-felvétel.

Az SZTE legfőbb testülete, a Szenátus 2021. január 29-i rendkívüli ülésén a modellváltás mellett döntött, 29 igen, 16 nem és 7 tartózkodó szavazattal.

A döntés ellen a sok tiltakozás ellenére tudomásunk szerint egyedül Nagy Blanka indított peres eljárást. A közigazgatási perben mondták ki első fokon, nem jogerősen, hogy a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának modellváltásról szóló döntésével szemben megindított per nem minősül közigazgatási jogvitának, amelyre tekintettel a felperes keresetlevelét visszautasította.

Végzésükben azt írják, hogy Nagy Blanka, mint felperes a modellváltásról szóló szenátusi szavazás jogszabálysértő lebonyolítására hivatkozott, amely sérti a jogát, jogos érdekét, valamint az oktatás, tudomány és kutatás szabadságához fűződő jogait.

A törvényszék a keresetlevelet visszautasító végzésében arra hivatkozott, hogy nem minden, a felsőoktatási intézmény működése során hozott határozat minősül közigazgatási határozatnak. A perben támadott szenátusi határozat nem minősül közigazgatási cselekménynek, az ugyanis a jogállásváltozás kezdeményezéséről, illetve az ehhez szükséges felhatalmazásról hozott döntés, amelynek részben szervezeti, részben gazdasági kihatásai lehetnek, de a hallgatót megillető hallgatói jogok gyakorlását közvetlenül érintő következménye nem.

A keresetlevelet arra hivatkozással utasították el, hogy annak elbírálása más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de az áttétel szabályai a szükséges adatok hiányában nem alkalmazhatóak.

A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

Nagy Blankán kívül csupán Szajbély Mihály, a Szenátus egyik tagja élt panasszal az Innovációs és Technológiai Minisztérium felé, ám az ITM szerint a szenátusi ülés szabályszerű volt.

Azóta kiderült, hogy ami a modellváltást támogatók (például Dr. Rovó László rektor) legfőbb érve volt, hogy 1500 milliárd forintnyi támogatás jön az egyetemeknek az EU helyreállítási alapjából. Azonban azóta kiderült, az egyetemi szféra valójában nem nyer ennyit, mert az eredetileg 5800 milliárd forintnyi összegre tervezett EU helyreállítási alapjából a magyar kormány nem hív le kedvezményes hitelként felvehető mintegy 3300 milliárdnyi összeget. Így, ahogy a HVG is írta a héten, a magasan képzett, versenyképes munkaerőre 281 milliárdot kért Magyarország az EU-tól. Ennek három fő területe van: a felsőoktatási képzések ágazati modernizációja, a szakképzés megújítása és az innovációs ökoszisztéma megerősítése. Ez a tétel tehát részben fedezi az egyetemi átalakítási költségeket, ám meg sem közelíti a kormány által beharangozott és az alapítványi modell indokaként felhozott 1500 milliárd forintos fejlesztési forrást.

A kormány tagjai egyébként korábbi nyilatkozataikban azt mondták, hogy hazai forrásból lesz pénz az egyetemek korábban beígért összegű és mértékű finanszírozására.

A Szegedi Tudományegyetemen azóta egyébként már lehet ismerni a jövőbeli szenátus névsorát. Prof. Dr. Szabó Gábor elnöklése mellett, Trócsányi László, Fideszes Európai Parlament képviselő, jogtudós, Nagy Anikó, Hegedűs Éva és Lantos Csaba.