Mécsesgyújtással tiltakoztak az ótemplomi védfal engedélyezett áttörése miatt

Mintegy hatvanan tiltakoztak kedd este a Tormay Cecile Polgári Kör szervezte tiltakozóakción a református ótemplom melletti védfal kibontása, illetve az utóbbi időkben az ótemplomi gyülekezetet ért támadások ellen. Márki-Zay Péter szerint a védfal kibontása szakhatósági engedéllyel történt.

Augusztus 9-én vágtak átjárót az 1741-ben épült védfal ma is meglévő szakaszának azon részén melyet 1965-ben emeltek, a szomszédos ház építése miatt. Az épület és a védfal között egyébként ma is van egy átjáró, az újat ettől néhány méterre vágták. Ez utóbbi és az ótemplomi gyülekezetet ért támadások miatt rendezett kedd este tiltakozást a védfalon tört kapunál a Tormay Cecile Polgári Kör.

– Az önkormányzat átvágta az ótemplomi védfalat, pedig az egyházközség kérte, hogy ne tegyék. Most tiltakozásunkat fejezzük ki a barbár munka ellen és kérjük, hogy a város mindenféle munkálatokat függesszen fel addig, amíg a védfal folyamatban lévő műemlékké nyilvánítása meg nem történik – jelentette ki Nagy Gyöngyi történész, a Tormay Cecile Polgári Kör vezetője, a tiltakozóakció fő szónoka. Kiemelte: mindegy, hogy az adott falszakaszt 300 éve, vagy éppen 60 éve építették toldásként. Vajon mi lesz a következő műemlék, amit eltipornak? Az ótemplomból vesznek ki egy téglát, hátha összeomlik a gyülekezetével együtt? El lehet törölni az Emlékpontot, körbe lehet keríteni az ótemplomot, át lehet vágni a védfalat, mert ma mindent meg lehet tenni, mert ma ez a divatos értékrend, de a becsületünket, és a múltunkat nem engedjük szótlanul eltiporni – hangsúlyozta. Hozzátette azt is, hogy az ótemplomi egyházközség minta egyházközség. Minden nap mindenki dolgozik a közért, iskolákat tart fenn, rendezvényeket szervez és a háborús menekültek is otthonra találtak. Olyan közösség ez Vásárhelyen, mely fényesen világít, a tagok és a közösség minden tette példamutató.

Bán Csabáné, az ótemplomi gyülekezetet vezető lelkész felesége hangsúlyozta: a lelkész és a gyülekezet a települését, az emberekért dolgozik. Felidézte a templom és a gyülekezet történetet, s elmondta, hogy az ótemplom és a magtár műemlék, s 2021 novemberben az egyházközség a templom védfala és a lelkészsírok műemlékké nyilvánítását is kezdeményezte. Megköszönte a tiltakozó vásárhelyi művészek segítségét, akik levelet írtak az önkormányzatnak. Annyit értek el, hogy a 300 éves védfal 60 éve meglévő toldalékán vágták az átjárót.

Kun Ildikó lelkipásztor azt mondta, hogy ezzel betörtek a „szentbe”, s aki ezt teszi, annak az Úristennel kell szembenéznie. – Azon a munkán, ami a templom épületegyüttesén, Isten akaratának megkérdezése nélkül, a gyülekezet szándéka ellenére végeznek, nem lehet Isten áldása, de az átok utolérheti – mondta.

A tiltakozás résztvevői a közös ima után mécseseket gyújtottak a védfal áttört szakasza előtt.

Márki-Zay Péter: minden az műemlékvédelem előzetes engedélyével zajlik

– A műemlékvédelem maximális bevonásával és jóváhagyásával történt minden. Az Ótemplomi Közösség tagjai nem azt kérték, hogy ne nyissunk a védfalon kaput, hanem azt, hogy ott tegyük, ahol a ’60-as években is volt. És ott is nyitottuk – mondta Vásárhely polgármestere. Márki-Zay Péter hozzátette: Petrai Ferenc, a Csongrád-Csanád Vármegyei Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály csoportvezetője itt volt Vásárhelyen az irodájában egy megbeszélésen és kiment a helyszínre is.

– Ez a védfal soha nem kellett a gyülekezetnek, soha nem volt szakrális tér. Most az lett, hogy felújítjuk. Elbontottunk egy épületet, ami nagyrészt takarta (utalt a Cseresnyés kollégium melletti, utóbb raktárként használt épületre- a szerk.). Ez eddig egy elpusztult, semmibe nézett védfal volt. Személyesen kiálltam amellett, hogy ezt fel kell újítani, hiszen nagy értéke a városnak. A műemlékvédelmi felügyeletnek pedig alapelve, hogy egy ilyen műemlék úgy tölti be funkcióját, ha annak használati értéke van, például körbe- vagy átjárható – mondta.