A miniszterelnökséget vezető miniszter a 24.hu Della podcastjában nyilatkozott arról, hogy ha meg is lehet majd tartani a Pride-ot, nem olyan keretek között, mint eddig. A kormány már a szerdai ülésén tárgyalna egy, a felvonulást érintő törvényjavaslatról.
„Az a cél, hogy olyan keretek között ne lehessen megrendezni a Pride-ot, ahogy eddig. A gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen. A kettőt, ha össze lehet egyeztetni, akkor így kell összeegyeztetni, és ennek valószínűleg nem az Andrássy út a terepe. A kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni, és például egy zárt térben tartott Pride esetén én nem látok ilyen kockázatot” – nyilatkozta Gulyás Gergely a 24.hu-nak.
Orbán Viktor szombati évértékelőjében tett egy utalást, azt mondta:
Azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő.
Ez pedig nagyon úgy hangzik, hogy be akarják tiltani a felvonulást. A miniszterelnök egyébként azt is mondta, az alkotmányba írnák bele, hogy „az ember vagy férfi, vagy nő„.
Gulyás szerint „azt, hogy ki hogyan él a magánéletében, abba nem kívánunk beleszólni, de a gyermekek védelme az elsőrendű politikai és társadalmi cél kell, hogy legyen”. Elmondta, a kormány a gyermekvédelem szempontjait akarja érvényesíteni. Már a szerdai kormányülésen tárgyalnak is az ügyről, és a miniszter lehetségesnek tartja, hogy egy másik ilyen ülésen is téma lesz, és azután fogják benyújtani a törvényjavaslatot is erről.
Még Gulyás nyilatkozatát megelőzően a HVG a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz (KTK) fordult a következő kérdéssel: „Tervez a kormány a tervezett júniusi dátumig olyan jogszabályt hozni, amely alapján a felvonulást nem lehetne megtartani?” A következő választ kapták:
Brüsszel hiába követeli, Magyarország nem mond le arról, hogy megvédje a gyermekeket az agresszív LMBTQ-propagandától. Ezt a célt hatékonyan szolgálja a korábban meghozott gyermekvédelmi törvény, és ezt a célt tartja szem előtt a kormány minden további lépése is.
A „további lépés” jogszabályi változtatásra utalhat, hiszen a mostani törvények szerint nem állhatnák útját a felvonulásnak. A gyülekezési törvény szerint egy rendezvény elutasításának csak két indoka lehet: ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, vagy ha az esemény megtartása a népképviseleti szervek, vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.
A HVG cikke felhívja a figyelmet, hogy
a gyülekezési jog olyan alapjog, amelyet az Alaptörvény garantál,
ennek lényegi megváltoztatásához pedig nem volna elég a gyülekezési törvény, sem pedig a KTK által hivatkozott „gyermekvédelmi” törvény megváltoztatása.
A „gránitszilárdságú” Alaptörvény módosításában persze a Fidesz-kétharmadnak jelentős tapasztalata van, kétségtelenül nem tartana sokáig megváltoztatni az alaptörvény vonatkozó passzusát, amely jelenleg így szól erről: „mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez” . A portál azt írja, a „biztos siker érdekében” ezt úgy kellene átírni, hogy
mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez – kivéve a leszbikus, meleg, biszexuális, transz és queer embereket, továbbá a mellettük kiálló heteroszexuális embereket.
Egy ilyen módosítás viszont nemcsak emberek tíz- és százezreit fosztaná meg alapvető emberi jogától, hanem egy uniós tagállamban elképzelhetetlen is, de komoly társadalmi ellenállásba is ütközhetne.
A Budapest Pride közösségi oldalán azt írta,
Nem hagyjuk, hogy betiltsák Magyarország legnagyobb rendszeres emberi jogi tüntetését![…] Számtalanszor próbálták már betiltani a felvonulásunkat – most sem fog sikerülni. A Pride egy tüntetés: ha kell, húsz, ha kell, több tízezer emberrel, de meg fog valósulni. Nemcsak az LMBTQ-közösségért, hanem minden magyar emberért küzdünk, hogy mindenki szabadon tüntethessen, véleményt nyilváníthasson és kiállhasson magáért!
Hozzászólások lezárva.