A klímaváltozás erősen éreztette kellemetlen hatásait az idei nyáron a mezőgazdaságban is. Főleg a napraforgó és a kukorica földeken nem lehetett hasznosítani a termést, de a mezőgazdaság más területein is gondokat okozott a rendkívüli meleg. Egy megoldás létezik, az öntözés, a kiskertes gazdáknál pedig az esővíz minél jobb hasznosítását ajánlják.
Kevés esővel, és elképesztő meleggel zárt idén a nyár. Ez a helyzet az élet minden területére kihatott, de talán a mezőgazdaságot érintette leginkább. A kukorica és a napraforgóföldek leégtek, a talaj pedig vízhiányos lett. Nemcsak az említett növényeket lesz nehéz hasznosítani a következő években, ha hasonló nyár elé nézünk mint idén, hanem más típusúakat is .
„Az idei évben óriási aszály, óriási meleg, óriási napsütés volt. Szinte az évszázad legmelegebb nyara volt. Magas UV sugárzás volt. A növényeket nagymértékben befolyásolta, megégette a levelet, stressz alatt voltak. Elérkeztünk a jelenbe, a repcetermést is rosszul érintette, de a a kukorica és a napraforgó táblákat érte a legnagyobb veszteség.”
-mondta a Hódpressnek Sipos József, növényorvos.
Hozzátette, hogy ebben az időszakban készítik a magágyakat a szakemberek. Szerinte, ha nem lesz csapadék, a gazdák ne vessék el a repcét, mert nincs nedvesség a talajban. Egyre mediterránabb éghajlatba fordul át Magyarország időjárása, ezért fontos az öntözés fejlesztése:
A Kárpát- medence mezőgazdaságát öntöző rendszerek kiépítésével lehet erősíteni, itt mennek a folyóink, hatalmas édesvíz készletet viszünk ki az országból, én ebben látom a jövőt, a természetes vizek kiöntözésében. A kiskertes gazdáknak pedig azt javaslom, hogy gyűjtsék össze minél jobban az esővizet, amit ad nekünk a sors. A jövő az öntözésé, és az agrotechnikáé.
-említette.
A nagy meleg egyes növényekre rossz más fajtákra pedig jó hatással volt. A szőlőtermést kifejezetten jól befolyásolta a hőség. A szőlő hamrabb ért, és korábbra került a szüret ideje is.A csemegeszőlőket már szüretelik és a borszőlők is kezdenek színesedni.
Hozzászólások lezárva.