–Örültem, hogy 2018-ban nem a Fidesz nyert Vásárhelyen. Ráfért már a városra, hogy a feudalista uram-bátyám viszonyokból modernizálódjon. Az országban ez nem sikerült – mondta Farkas Egon, az első szabadon választott képviselő-testület egykori fideszes tagja, akivel tegnap este Kozó Attila, a Vásárhelyi Televízió főszerkesztője folytatott beszélgetést az Emlékpontban, a Rendszerváltó Portrék (1989-1994) sorozat részeként.
Farkas Egonnak, aki nemzeti liberálisnak tartja magát, vásárhelyi barátai javasolták, hogy induljon a rendszerváltást jelentő első szabad választáson, s az SZDSZ-Fidesz közös listáról bejutva a képviselő-testületbe, a szociális és népjóléti bizottság tagjaként még esettanulmányokra is kijárt szegényekhez. A következő választáson, azaz 1994-ben már egyéni jelöltként végzett a körzetében a második helyen. Azt mondta, hogy ha a Hódtói városrészt is végigjárta volna, bejut a testületbe.
Pedig a politikával véletlen került kapcsolatba, még a tanárképzős hallgató korában. Farkas Egon a vásárhelyi Bethlen gimnáziumban érettségizett, s olyan legendás tanárok tanították, mint Rosztóczy Ernő, Cserjés Katalin, Hofecker Józsefné, vagy a későbbi polgármesterjelölt Farkas Ferenc, aki mindig azt mondta neki „Egonkám, kisfiam, kicsit többet vártam tőled! ” – Az ő hatására mentem történelem tanárnak. Közös volt a szempontunk, ez determinálta a kapcsolatukat -érzékeltette pályaválasztása meghatározó motivációját.
Farkas Egont Kurucz Zoli szobatársa, akivel 2 éven át nem szóltak egymáshoz egy szót sem, lökte a politikai érdeklődés felé azzal, hogy az ’87-’88 körül egyszer csak kijelentette: „Kádár egy vén hülye!” Ettől kezdve kezdett járni politikai rendezvényekre. Azt mondta: a szegedi főiskolás lét volt számára a meghatározó, hiszen Vásárhelyre csak a hétvégeken ment haza. Szegeden főiskolásként találkozott szamizdat anyagokkal, részt vett a ’89 március 15-i nagygyűlésén. – Nem voltam különösen nagy forradalmár, de ott voltam minden rendezvényen. Hogy csábították haza Vásárhelyre? ’90-ben, amikor végeztem a tanárképzőn a (vásárhelyi) Fidesz éppen diplomás liberális személyeket keresett. Így kerültem a választásokon az SZDSZ-Fidesz közös listájára is, ahonnét végül bekerültem a testületbe is.
– Jó hangulatú volt a kampány. Túl könnyen ment minden, amolyan „Ide nekem a világot!” hangulat volt. Mindenhová, fára, falra ragasztotta, szögezte mindenki a plakátokat, amolyan vadkeleti módra.
Amikor még a Fidesz az SZDSZ ifjúsági szervezete volt
Hogy befeketítették-e a kampányban már annak idején is egymást az ellenfelek? Pontosan nem emlékezett, de azt mondta: – Bizonyára, de a többieket nem is ismertem, és nem tudok sem a kisgazdákra vagy az MDF-esekre rosszat mondani. Az SZDSZ-szel azért indult akkor közösen a Fidesz, mert az az SZDSZ ifjúsági szervezete volt ez elején. Csak Csurka Istvánnak köszönhető, hogy részt vehetett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában.
– A polgármester választás előtti nap válságülésre hívták be az akkor zajló taxisblokád miatt a vásárhelyi képviselő-testület tagjait, mondván, ha eszkalálódik a helyzet, óvóhelyre mehetünk. Meggyőződésem volt, hogy Farkas Ferencet választjuk meg polgármesternek, annak tanári tekintélye miatt. Hárman azonban nem szavaztak rá. Másodjára Marzsinai Zoltán, azaz Gugu Rapcsákot jelölte, aki megszerezte a minősített többséget.
– Rapcsák eléggé fura figura volt, a saját körzetében a futottak még helyet érte el, nem gondoltuk riválisnak. Azonban gőzhengernek bizonyult, ami az első, második testületi ülésen már látszott. De hittük, hogy a demokratikus értékek mindennek, így neki is határt szabnak – jellemezte a helyzetet.
Rapcsák mellé a kisgazda Nagygyörgy Jánost az SZDSZ-Fidesz választotta alpolgármesternek. A polgármester-helyettes, a szintén kisgazda, Novák Imre lett. – Hekkelésként jelöltük Nagygyörgyöt alpolgármesternek, de sok eredményt nem értünk el vele – utalt a múltra. Azt mondta, hogy az akkori korszakban élők túl nagy várakozással voltak, hogy kitört a szabadság, de tudta, ha jönnek a külföldiek, azok nem jópofáskodásból, hanem az üzlet miatt jönnek. A közgyűlésnek alig volt pénze, a költségvetést Rapcsák állította össze, alig tudtak módosítani azon.
Rapcsák se keresztény, se demokrata nem volt
– A korszak átmeneti jellegét jól mutatja, hogy októberben megválasztottak bennünket, de még decemberben sem tudtuk, kinek milyen hatásköre van. Rapcsák konfliktusai leginkább az egyéniségéből fakadtak: se keresztény, se demokrata nem volt, autokrata személyiség azonban igen. Senkinek nem tűnt fel, hogy a testület volt a munkáltatója. Fontos ügyekben behívott bennünket, leegyszerűsített egy problémát, majd megkérdezte, tudjuk-e támogatni, majd egészen mást terjesztett elő a testületi ülésen, s azt mondta, megegyeztünk már, hogy támogatjuk. Kamarilla-, bizánci politikát művelt. Törekedett, hogy a sajtó a kezében legyen, értve ezen, hogy eljuttassa az üzeneteit a választóknak. Nekünk nem sok megjelenési lehetőségünk volt vele szemben. A ciklus szélmalomharc volt a polgármester ellen, aki kiváló képességű ember volt, minden akaratát átvitte, eligazodott a rendes és a szürke gazdaságban is.
Farkas Egon az 1994-es választáson is megmérette magát, immár egyéni jelöltként, és a második lett. Ez jó eredmény volt, mert a Fideszt akkor rommá verték, alig jutott be a parlamentbe. – Én akkor végig szórólapoztam a körzetem, ha a Hódtóba is elmentem volna, lehet megnyerem a mandátumot. Akkoriban a vásárhelyi Fidesz 4-5 taggal működött, a választáskor azonban hirtelen huszonegynéhányan lettünk. Amikor Szűcs Gábor (a Fidesz akkori helyi vezetője- a szerk.) feltette a kérdést, ki akar a listán lenni, mindenki jelentkezett, én viszont nem akartam – mondta.
A Fidesz 1994-ben volt utoljára őszinte a kampányában
Farkas Egon csak 2013-ban költözött be Szegedre. A 2022-es választásokon döntötte el, hogy visszatér a politizáláshoz, mert úgy gondolta, ami a magyar politikában folyik, az nem mehet így tovább. – Ha valaki azt mondja, hogy 2024-ben arra ébredek, itt vármegye, ispán meg kúria lesz, és ezt a Fidesz hozza vissza, akkor elszaladtam volna. Az első ciklusban a Fidesz képviselte a szabadságot és nemzeti értékeket. A Fidesz 1994-ben volt utoljára őszinte a kampányában. A folyamatos jobbratolódás, az illogikus dolgok miatt ’98-ban még tisztességből rájuk szavaztam, majd mikor Rapcsák elleni puccs után Rapcsák alakította újjá a vásárhelyi Fideszt, ebben már nem akartam részt venni – mondta. Farkas Egon szerint a Fidesz sosem képviselte a nemzetet és nála a liberális szitokszóvá vált.
Azt mondta, hogy örült, hogy az utóbbi két vásárhelyi választást nem a Fidesz nyerte. – Ráfért már a városra, hogy a feudalista uram-bátyám viszonyokból modernizálódjon. Az országban ez nem sikerült.
Az átlagember helyzete ’89 óta nem javult, a munkanélküliségről a Fidesz ma nem mond igazat, mert csak a regisztrált munkanélkülieket számolja, s aki 3 hónap után kiesett a rendszerből azt nem. Társadalmilag ma nagy igény van a változásra. A pedagógustüntetés ’88-at, a mostani dolgok 89-et idézik számára, s reméli eljön a ’90 is.
De ki is az a Farkas Egon?
A Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1985-ben, majd Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerzett történelem–népművelés szakos tanári diplomát. 1990-ben Szegeden, a 624. számú Szakmunkásképző Intézetben kezdett tanítani történelem szakos tanárként, majd Vásárhelyen, az Eötvös József Szakközépiskolában kapott katedrát történelem tanárként és lett a Cseresnyés Kollégiumban nevelőtanár.
1996-tól élete éles fordulatot vesz: pénzügyi szakemberré képzi át magát és Szegeden kezd dolgozni, 1997-ben a Közép-Európai Brókerképző Alapítványnál értékpapír-ügyintézői bizonyítványt szerez. 1996 és 1999 között értékpapír kereskedő a Pest-Buda Értékház Rt.-nél, majd 16 éven át a Buda-Cash Brókerház Zrt. munkatársa: előbb vezető üzletkötő, 2010-től 2015-ig pedig a szegedi fiók vezetője. 2015-től 2016-ig a Fundamenta lakáskassza kiemelt személyi bankára, ezt követően a Növekedési Hitel Bank Zrt.-nél privát bankár és Széchenyi2020 kapcsolattartó, ő látja el a bank helyi képviseletét. Ezekben az években több hatósági bizonyítványt is szerez, mint pénzügyi közvetítő, értékpapírpiaci közvetítő. 2019-től a K&H Banknál prémium banki tanácsadóként tanulta a „multi viszonyokat”, 2021-től pedig befektetési tanácsadó, tőkepiaci szakértő.
A 2000-es évek elején a Hódinvest Faktor, vásárhelyi székhelyű cég vezető beosztottja, igazgatósági tagja. Említett cégnél Felügyelő bizottság tag jelenleg.
2004 és 2007 között munka mellett a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán földrajz szakos tanári diplomát szerez.
1990-től 1994-ig Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője, a szociális és népjóléti bizottság tagja. Visszaemlékezve az időszak legjelentősebb eredményének a különböző rendszerek, tagozatok újragondolását és megalkotását, valamint az új, demokratikus közélet kialakítását tartja. 1994-ben elindult még a választáson, ahol körzetében 2. helyet érte el, utána azonban háttérbe vonult a politikától, inkább a versenyszférában helyezkedett el.
Annak idején – a 90-es évek elején – nemzeti liberálisként határozta meg magát, és mint mondja, ez azóta sem változott.
Hozzászólások lezárva.