Csoki, vanília, citrom és eperízű gombócok közül is választhattak mindazok, akik ma délben gulyást ebédelhettek a Damjanich utcai játszótéren.
Nem csillapodik az érdeklődés a Mindenki Magyarországa Mozgalom és a Tiszta Vásárhelyért Egyesület jóvoltából rendezett ruha- és ételosztások iránt – szűrhették le a szervezők és a résztvevők ma, azaz vasárnap délben a – Márki-Zay Péter jóvoltából – a Damjanich utcai játszótér árnyas fái alatt rendezett ételosztáson, ahová nem csak a környékbeliek érkeztek, de akadt, aki Újvárosról buszozott ki. Dacolva a forrósággal.
Míg a két kondérban rotyogó, mintegy százötven adag – Czeller Éva és csapata által készített – ételre vártak az emberek, addig ásványvizet osztottak szét közöttük. Majd az ételosztásra szépen sorba álltak, s előbb azok kapták meg a jó sűrű gulyást, akik helyben fogyasztották el, majd azok, akik haza szerették volna vinni. Az adagokat Bánfi István segítségével most is Márki-Zay Péter osztotta, míg a gulyáskrémet Berényi Károlytól vehették át azok, akik kértek ilyet. Akik közül sokan először mentek el elfogyasztani az ingyen ebédet.
– Eddig még nem voltam ilyenen, egy szórólapról tudtam meg, hogy ingyen ebédet osztanak, hát eljöttem. Szerencsére nem kellett messze mennem, itt lakom a Török utcában. Nem gondoltam, hogy gulyás lesz, arra meg főként nem, hogy ilyen finom. Havi nyolcvanezer forintból élek, s csak akkor eszek meleg ételt, ha megcsinálom magamnak, de nem főzök mindennap – mondta Zelenyák János, aki elektromos kerekesszékben érkezett a játszótérre, s az ölében elhelyezett tányérból falatozott.
Az emberek óvatosan fújták, szürcsölgették vagy várták, hogy lehűljön az étel, ami lassabban ment, mintha csak 20 fok lett volna a levegő hőmérséklete.
– Megkeresem a minimálbért, s amikor dolgozom ebédelek, mert az be van fizetve. Ide a társasáért és persze az ebédért is jöttem – árulta el Gál István. Hozzátette: összeszerelőként napi hat órában dolgozik, így havi 120 ezer forintot kap kézhez.
– Személyes barátság, ismeretség fűz össze Péterre és Felíciával, így ha felkérnek, bármikor segítek, mert ők is segítettek nekem. De ettől függetlenül az ételosztás egy jó kezdeményezés, s aki megteheti, hogy ha van egy kis plusza, akkor szerintem kötelessége segíteni azoknak, akiknek nincs – mondta Bánfi István, aki a tányérokba merte az adagokat.
Aki pedig megebédelt, az máris a fagyis kocsinál állt sorba, hogy egy-egy adag hideg édességgel kényeztesse el magát.
Hozzászólások lezárva.