Fehér József verséből idézünk a címben, amit ő maga olvasott fel Kárász József vásárhelyi íróra emlékezvén, az alkotó vásárhelyi volt lakhelyénél a Kohán György utcában. Kárász József nevéhez kötődik a Vásárhelyi Széppróza Napja is, amit az író születésnapján, május 12-én tartanak.
Kedden délután koszorúzták meg a Kárász József Irodalmi Kör szervezésében azt az emléktáblát, amelyet 2005-ben helyeztek el a Kohán utcai tömbház falán, ami emléket állít a nagyszerű írónak. Arany-Tóth Katalin, az irodalmi kör elnöke szerint nagyon fontos, hogy ne csak a vásárhelyiek ismerjék az író munkásságát.
Kárász József az utolsó népi írók egyike 1914-ben Szegeden született. Hódmezővásárhelyen, a Református Bethlen Gábor Gimnáziumban érettségizett 1932-ben. Sárospatakon teológiát hallgatott, majd mikor egy egyházt kritizáló írásáért kitiltották az összes magyarországi református középiskolából, Kolozsváron folytatta tanulmányait.
Az Erdélyi Helikonban, az Ifjú Erdélyben, a Pásztortűzben jelentek meg munkái. Részt vett a Hitel című folyóirat alapításában. A teológiai akadémiát Budapesten fejezte be, majd 1935-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre.
Az Egyetemi Kör tagjaként jelen volt a Márciusi Front megalakulásánál, szerkesztette a Hidat, a Márciusi Front rövid életű lapját. A népi írók elleni perek idején egy, a védelmükben írott cikke miatt kéthavi fogházra ítélték. 1938-1944 közt az Egyedül Vagyunk technikai szerkesztője, 1940-1944 közt az Új Magyarság újságírójelöltje. 1939-ben a Stádium kiadó alkalmazta, itt jelent meg első regénye, a Tanya. 1941-ben két újabb kötettel jelentkezett.
Haditudósítóként megjárta a frontot, majd Bajorországban került amerikai fogságba. Miután hazatért, 1945 májusában letartóztatták, börtönre ítélték háborús bűnösség vádjával, 1948-ban szabadult. 1993-ban a Legfelső Bíróság mentette fel a háborús bűnösség vádja alól.
Csak 1956 elejétől jelenhettek meg újra írásai a Vásárhelyi Szóban, a Tiszatájban, majd 1957-ben megjelent új könyve, A gyújtogató. 1958-ban került az akkor Hódmezővásárhelyen működő Csongrád Megyei Könyvtárhoz, ahol megalapította a helytörténeti gyűjteményt, s kialakította a szabadpolcos rendszert.
Munkásságát, életművét 1989-ben a város Pro Urbe-díjjal ismerte el. 1993-ban Vásárhely díszpolgára lett. 15 regényt és számos novellát hagyott az utókorra.
A megemlékező ünnepségen Fehér József egy saját verssel emlékezett Kárász Józsefre, amiben megpróbált utalni irodalmi munkásságára, ugyanakkor a Médiacentrumnak elmondta, hogy hálatelt szívvel gondol vissza az íróra, azt mondja, neki köszönheti, hogy ő is irodalmár lett. Első novelláit ugyanis Kárász József nézte meg és javasolta, milyen úton haladjon tovább.
A Kárász József Irodalmi Kör a megemlékezés koszorúinak elhelyezése után a könyvtárba invitált minden résztvevőt, hogy egy zenés felolvasással emlékezzenek Kárász Józsefre. A megemlékezésen az író Árva madár c. regényéből olvasnak fel.
Hozzászólások lezárva.