„Évente egy városnyi embert veszítünk el, akik menthetők lennének” – a jobb egészségügyért tüntettek az orvosok

A jobb egészségügyért tüntettek március nyolcadikán délután Budapesten, a Parlament előtt, a Kossuth téren. A megmozdulást a Magyar Orvosi Kamara (MOK) szervezte, a politikamentesnek hirdetett eseményre pedig mindenkit vártak. A napsütéses időben becslések szerint nagyjából 10 ezren gyűltek össze a helyszínen, ahol többek között Svéd Tamás, a MOK főtitkára és Álmos Péter, a Kamara elnöke is beszédet mondott. A tüntetésen Magyar Péter is részt vett, de csak mint magánember. Berényi Károly gyermekorvos szintén ott volt, és nyilatkozott a Vásárhelyi Médiacentrumnak a témáról.

A tüntetés céljául a szervezők azt tűzték ki, hogy felhívják a figyelmet az egészségügy legalapvetőbb problémáira, így arra, hogy a magyar állam az EU átlagának felét sem költi az emberek gyógyítására, egymillió magyarnak nincs állandó háziorvosa, több száz napos várólisták vannak, a lakosság a TB mellett évente több száz milliárd forintot kényszerül a magánegészségügyre költeni, hogy ellátáshoz jusson, a rákos halálozásokban pedig elsők vagyunk az egész EU-ban.

Svéd Tamás, a MOK főtitkára a megmozduláson hangsúlyozta – válaszul Takács Péter egészségügyi államtitkárnak – hogy a tüntetés nem pártpolitikai rendezvény, hiszen „nincs jobb- és baloldali egészség.”

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke az egészségügyben dolgozók helyzetét ismertette sokkoló számokkal: minden száz magyar alkalmazottból csupán négy dolgozik az egészségügyben – ez a szám fele annak, mint az európai országokban, emiatt túl sokat dolgoznak az egészségügyi munkavállalók, és kevés a pihenőidejük. Bár voltak béremelések, a szakdolgozók átlagos keresete nettó 350 ezer forint körül van. Kiemelte, 500 milliárd forintnyi évente növekvő többletforrással is nyolc év kellene, hogy a magyar egészségügyi ellátás szintje az európai átlagot elérje.

Évente egy városnyi embert veszítünk el, akik menthetőek lennének megfelelő ellátás esetén

– figyelmeztetett.

Srádi Péter, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke elmondta: Magyarország a felénél is kevesebbet költi idén az állampolgárai egészségére, mint más EU-tagállamok, holott az egészség befektetés a jövőbe.

Az eseményen felszólalt Tapasztó Orsolya mentálhigiénés szakember is, aki többek között olyan súlyos problémákra hívta fel a figyelmet, hogy ma Magyarországon több mint százezer gyermeknek nincsen háziorvosa, a gyerekeknek, de szüleiknek sincsenek alapvető egészségügyi ismereteik, mert nincs meg az ehhez szükséges oktatás. Minden negyedik gyerek és fiatal túlsúlyos, az egészséges étkezés sokak számára megfizethetetlen.

A magyar állam spórol az egészségüggyel, és a spórolásának az árát mindannyian megfizetjük: a gyerekek egészségügyi mutatóival, a várható életkorral, az egészségügyi állapotunkkal

– fogalmazott a tüntetésen Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki arra is rámutatott, hogy a politika húsz éve nem adja ki a kezéből a szakmai protokollokat. Az elnök elnézést kért mindazoktól, akiknek rossz tapasztalataik voltak az egészségügyi ellátásban. Majd felsorolta, szerinte mire volna szükség az egészségügyben:

• mindenki értse meg és higgye el, hogy az egészségügy többet érdemel. Ha valaki azt mondja, hogy az egészségügyről beszélni politizálás, az el akarja kenni a problémát, el akarja venni a jogunkat, hogy beleszóljunk az egészségügybe.
• Szakmai munkára, ezért a Magyar Orvosi Kamara összehívja az egészségügyi kerekasztalt.
• De szükség van pénzre is, és meg kell menteni a háziorvosi rendszert. Évente 500 milliárd forinttal kell növelnie a kormánynak az egészségügyi költségvetést.

A szervezők egyébként kérték, hogy politikai párt ne vegyen részt a tüntetésen, ezt a Tisza is tudomásul vette, azonban Magyar Péter magánemberként ott volt, jelezve: ahogy korábban a bírák mellett, úgy most az orvosok követelése mellett is teljes mellszélességgel kiáll. „Az állami egészségügy a legjobb befektetés a gyermekeink oktatása mellett” – írta közösségi oldalán.

A tüntetésre még szombaton reagált Takács Péter egészségügyi államtitkár is, aki szerint a kamara akciója annyit jelent, hogy egyszerűen beálltak az ellenzéknek kampányolni.

Nem a saját fizetésük miatt mentek utcára

A szegedi Pinke Ildikó, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint egyébként nagyjából 10-12 ezren vehettek részt a tüntetésen. A Szeged TV-nek nyilatkozva hangsúlyozta: úgy véli, most már a betegek is megértették, miről szól ez a kiállás. Hozzátette, a demonstráció előtt már hónapok óta tárgyaltak az egészségügyi államtitkársággal, de kéréseik, javaslataik nagy része nem talált nyitott fülekre. Ezért fogalmazódott meg a tüntetés gondolata:

Nem a pénz miatt, nem a saját fizetésünk miatt mentünk ki az utcára, hanem az egészségügyi rendszer, az infrastruktúra működése miatt akarunk kimenni az utcára.

Berényi Károly: Fel fog gyorsulni a háziorvosi praxisok megszűnése

Hasonló véleményt fogalmazott meg az eseményen Hódmezővásárhelyről részt vevő Berényi Károly gyermekorvos is.

Azt szeretnénk, ha a betegeknek tudnánk minél többet nyújtani, ha ez egy jól működő rendszer lenne

– mondta el a Médiacentrumnak.

Ő háziorvosként az alapellátás problémáit látja, elsősorban azt, hogy elöregedett a szakma, 65 éves az átlagéletkor. Vagyis a háziorvosok fele nyugdíjba mehetne – jegyezte meg. Szerinte a „betegutak nagyon döcögnek”, és az orvosutánpótlás is hiányzik.

Vásárhelyen két gyermek-háziorvosi praxis áll üresen már évek óta, ezt csak tartós helyettesítéssel lehet megoldani, de ugyanígy a felnőtt praxisok között is van ilyen – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, országos szinten az ilyen praxisok száma már eléri az ezret, 100 gyerek közül pedig csak húsz részesül megfelelő, vagyis gyermekorvosi ellátásban.

A vásárhelyi gyermekorvos attól tart, fel fog gyorsulni a háziorvosi praxisok megszűnésének üteme, nemcsak azért, mert sok az idős kolléga, hanem az egészségügyben tapasztalható rossz közérzet miatt is.