Íme néhány bíboros, akikről Ferenc pápa utódjaként beszélnek. Egyikük Erdő Péter bíboros.
Jean-Marc Aveline, Marseille érseke, francia, 66 éves. A francia sajtó szerint egyes katolikus körökben „XXIV. János” néven emlegetik, utalva arra, hogy hasonlít XXIII. Jánoshoz, az 1960-as évek elejének kerek arcú, reformszellemű pápájához. Ideológiai szempontból közel áll Ferenc pápához, különösen a bevándorlás és a muszlim világgal való kapcsolatok terén. Kiemelkedő értelmiségi, teológiai doktorátussal és filozófiai diplomával. Algériában született spanyol bevándorlók gyermekeként, akik az algériai függetlenség után Franciaországba költöztek. Életének nagy részét Marseille-ben töltötte, ebben a kikötővárosban, amely évszázadok óta a kultúrák és vallások találkozási pontja. Ha megválasztják, Aveline lenne az első francia pápa a 14. század óta, amikor a pápaság Avignonba költözött. János Pál óta ő lenne a legfiatalabb pápa is. Bár ért olaszul, nem beszéli jól a nyelvet – ami komoly hátrány lehet egy olyan pozícióban, amely a „Róma püspöke” címet is viseli, és mély ismereteket igényel a római egyházi politikáról és intrikákról.
Erdő Péter bíboros (72 éves). Ha megválasztják, minden bizonnyal kompromisszumos jelöltnek számítana – a konzervatív tábor képviselőjeként, aki ugyanakkor hidat épített Ferenc pápa progresszív világához. Már a 2013-as konklávé idején is esélyesként emlegették, részben kiterjedt európai és afrikai egyházi kapcsolatai, valamint az új evangelizációban játszott úttörő szerepe miatt. Ez az irányzat a szekularizált fejlett országokban kívánja újjáéleszteni a katolikus hitet – ez sok bíboros számára kiemelt cél. Teológiai nézetei konzervatívak, gyakran hangsúlyozza Európa keresztény gyökereit. Ugyanakkor pragmatikusnak tartják, és soha nem került nyílt konfliktusba Ferenc pápával, ellentétben más hagyományőrző klérusokkal. 2015-ben, a migránsválság idején viszont szembement Ferenc pápa felszólításával, hogy az egyházak fogadják be a menekülteket, mondván: az embercsempészetnek minősülne. Kiválóan beszél olaszul, valamint németül, franciául, spanyolul és oroszul is – ez segítheti a katolikus és az orosz ortodox egyház közötti kapcsolatok javítását az ukrajnai háború befejeződése után. Bár nem karizmatikus szónok, ez akár előny is lehet egy olyan időszak után, amikor Ferenc pápa uralma látványos és mozgalmas volt.
Luis Antonio Tagle bíboros (67 éves), a Fülöp-szigetekről. 2012-ben nevezte ki bíborossá XVI. Benedek pápa. Ő az egyik legismertebb és legnépszerűbb egyházi vezető Ázsiában. Ferenc pápa bizalmasának számít, aki 2019-ben a Népek Evangelizációja Kongregációjának vezetőjévé nevezte ki – ez egy fontos poszt, hiszen az egyház jövője sokak szerint Ázsiában és Afrikában dől el. Tagle egyszerre képviseli a harmadik világot és a világegyház progresszív szárnyát. Karizmatikus, közvetlen személyiség, sokak szerint „ferences” típusú pápa lenne – alázatos, a szegények felé nyitott, nem hatalomvágyó. Szoros kapcsolatot ápol a jezsuitákkal, és Ferenc pápához hasonlóan fontosnak tartja a szegénység elleni küzdelmet, az ökológiai szemléletet és a vallások közötti párbeszédet. Ellenfelei ugyanakkor túlzottan érzelmesnek és intellektuálisan nem elég megalapozottnak tartják. Emellett kérdéses, mennyire lenne képes átlátni a vatikáni adminisztráció összetett működését. A jelek szerint Rómában sem érzik még érettnek a pápai szerepre: 2022-ben egyházkormányzati pozícióját megvonták, és inkább ceremoniális szerepbe helyezték át.
Matteo Zuppi bíboros (68 éves), Bologna érseke, Ferenc pápa egyik kedvenc olasz klérusa. A Sant’Egidio közösség tagjaként évtizedek óta közvetít különböző nemzetközi konfliktusokban (például Mozambikban), így diplomáciai érzéke is jelentős. Az egyik legismertebb és legkarizmatikusabb olasz egyházi vezető, aki a szegények, hajléktalanok és menekültek iránti elkötelezettségéről ismert. A konzervatív katolikusok viszont idegenkednek tőle, különösen amiatt, hogy támogatásáról biztosította az LMBTQ-hívők számára szervezett pasztorális programokat. Ráadásul olasz létére Ferenc pápa egyáltalán nem nevezte ki jelentős vatikáni posztra, ami arra utalhat, hogy inkább karizmatikus helyi vezetőként, mintsem potenciális pápaként tekint rá. Viszont az olasz papság körében rendkívül népszerű – és ha az olasz bíborosok összefognak, az mindig kulcsfontosságú tényező a pápaválasztás során.
Christoph Schönborn bíboros (80 éves), Bécs érseke. 1998 óta bíboros, és hosszú ideig az egyik legismertebb teológus-püspök volt Európában. A Katolikus Egyház Katekizmusának egyik fő szerzője, domonkos rendi szerzetes, kiváló nyelveken beszélő, elegáns stílusú főpap. Kivételes teológiai műveltsége és európai műveltsége miatt sokáig esélyesnek tartották a pápaságra, különösen XVI. Benedek utódaként. Az utóbbi években Ferenc pápa reformjainak lojális támogatója volt, ugyanakkor bizonyos kérdésekben – például az azonos nemű párok egyházi megáldása kapcsán – mérsékelten kritikus hangot is megütött. Időközben azonban betöltötte a 80. életévét, így a következő konklávén már nem szavazhat, ez pedig szinte teljesen kizárja őt a potenciális jelöltek közül.
Jean-Claude Hollerich bíboros (66 éves), Luxemburg érseke, a jezsuita rend tagja. 2019-ben nevezte ki bíborossá Ferenc pápa, és azóta fokozatosan az európai egyház egyik legfontosabb arcává vált. Ő a kontinentális szinódusi folyamat koordinátora Európában, és Ferenc pápa egyik leglelkesebb és legintelligensebb támogatójának tartják. Nyíltan vállalja, hogy új megközelítésekre van szükség olyan kényes területeken, mint például az LMBTQ-hívek pasztorációja vagy a papi nőtlenség kérdése – ezek miatt azonban a konzervatív körök élesen kritizálják. Intellektuálisan rendkívül felkészült, nemzetközi tapasztalata (Japánban tanult és dolgozott hosszú éveken át) szintén komoly előny. Az is sokat számít, hogy jól érti Ferenc pápa vízióját, és képes lenne annak továbbvitelére. Ugyanakkor európaiként nem biztos, hogy ő lenne a legvonzóbb választás egy globális egyház vezetőjének.
Robert Sarah bíboros (79 éves), guineai származású, a Hittani Kongregáció korábbi prefektusa. A hagyományos katolicizmus egyik legismertebb és legkarizmatikusabb képviselője. Rendkívül hatásos szónok, mélyen spirituális személyiség, aki az európai szekularizációt, az individualizmust és a liberális teológiai irányzatokat bírálja. Ferenc pápával való kapcsolata feszült volt: több kérdésben – liturgia, papi nőtlenség, család – élesen eltért az egyházfő nézeteitől. Bár sokan mélyen tisztelik, a nyíltan konzervatív álláspontjai miatt kevéssé valószínű, hogy elegendő támogatást kapna egy olyan testületben, amelyet Ferenc pápa nevezett ki nagy részben. 2021-ben nyugdíjba vonult, és már nem vehet részt a konklávén.
Raymond Leo Burke bíboros (75 éves), amerikai, a Római Kúria korábbi tagja, az Apostoli Szignatúra korábbi prefektusa. Burke az utóbbi évek egyik legmarkánsabb ellenzéki hangja Ferenc pápával szemben. Társai körében az egyik „négy dubia bíborosként” vált ismertté, akik nyilvános teológiai kérdéseket tettek fel a Amoris Laetitia apostoli buzdítás kapcsán. Nyíltan kritizálta a pápa több döntését, és rendkívül konzervatív álláspontot képvisel erkölcsi, liturgikus és társadalmi kérdésekben. Bár vannak hívei az amerikai és egyes európai konzervatív bíborosok között, megosztó személyisége és konfliktusai Ferenc pápával szinte kizárják a megválasztását.
Pierbattista Pizzaballa bíboros (59 éves), latin jeruzsálemi pátriárka. Viszonylag fiatal, de gyorsan emelkedő csillag a bíborosi testületben. Ferenc pápa 2023-ban nevezte ki bíborossá. A szentföldi katolikus közösségek egyik legfontosabb vezetője, aki rendkívüli tapasztalattal bír a vallásközi párbeszéd és a közel-keleti diplomácia terén. Ferences rendi szerzetes, kiváló nyelvtudással és több évtizedes szolgálattal a Közel-Keleten. 2023-ban az izraeli–palesztin háború alatt fontos közvetítő szerepet játszott, és a Szentföld békéjének egyik legkövetkezetesebb szószólója. Bár esélyesként egyelőre ritkán emlegetik, fiatal kora, tapasztalata és Ferenc pápával való közelsége miatt a jövőben komoly jelölt lehet.
(Reuters)
Hozzászólások lezárva.