Erdő Péter: a nagyhatalmak háborúiban nem igazán hallgattak a Szentszékre

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos bűnbánati idő, a felkészülés a föltámadt Krisztussal való találkozásra – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából az MTI-nek.

A bíboros Ferenc pápa április végi magyarországi látogatásáról szólva elmondta, a program – amelyben szegényekkel, menekültekkel, hajléktalanokkal és beteg gyerekekkel való találkozás is szerepel – kifejezi, hogy a Szentatya közösséget vállal a szenvedő emberrel, a halmozottan beteg gyerekek pedig különösen közel állnak a szívéhez.

A pápa látogatása emellett a figyelem és az elismerés jele is a magyar nép iránt. Az egyházfő korábban volt a szomszédos országokban, Romániában és Szlovákiában is lelkipásztori látogatáson, magyarországi útjával pedig megmutatja, hogy egyformán szereti ezeket a népeket, és ez nagyon fontos.

Az ukrajnai háborúról szólva úgy értékelt:

„az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk”.

A bíboros szerint a magyar társadalom a háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket amennyire csak lehet és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb.

Arra kérdésre, hogy a Szentszék képes-e közvetíteni ilyen és ehhez hasonló konfliktusokban, a bíboros felidézte az 1970-es években Argentína és Chile között kialakult konfliktust, amelynek megoldásában a Szentszék fontos szerepet vállalt. Megemlítette Ferenc pápa közbenjárását is, amellyel segített elkerülni 2013-ban Szíriában azt a támadást, amelyet az Amerikai Egyesült Államok helyezett kilátásba Szíria állítólagos vegyifegyver-használatára válaszul.

Mint emlékeztetett, máskor is előfordult a történelem során, hogy a Szentszék közvetített,

de az igazán nagy hatalmak igazán nagy háborúiban az utóbbi időben nem sokszor hallgattak a Szentszékre.

Ezzel együtt lehetnek olyan pillanatok, amikor a Szentszék sokak véleményét, törekvését, vágyait tolmácsolja, és ez olyan erőt ad a fellépésének, hogy képes közelebb vinni egymáshoz a konfliktusban álló feleket – vélekedett.

Erdő Péter húsvét ünnepéről szólva kiemelte: nagyszombaton ér véget a negyvennapos bűnbánati idő, a felkészülés a föltámadt Krisztussal való találkozásra. A bűnbánat legfőbb cselekedetei már az Ószövetségben is világosan szerepelnek. Ezek az imádság; a böjt, ma inkább az önmegtartóztatás, hiszen sok mindentől tartózkodhatunk, nemcsak az evéstől, ivástól, hanem például a közösségi médiától is; és az alamizsna, vagyis a segítő szeretet gyakorlása. Megjegyezte: ez is lehet sokféle, hiszen nemcsak természetbeni adományokat vagy pénzt adhatunk, hanem személyes közelséget, társaságot, látogatást, fizikai segítséget is. Továbbá a tárgyi adománynak sem a pénzbeli értéke a döntő.