Folytatjuk sorozatunkat, melyben felidézzük azokat a korábbi városvezetéshez kapcsolódó, figyelemre méltó eseteket – kétes hátterű üzleteket – amelyeket a vásárhelyieknek nem árt észben tartani. Ezúttal az „ordas nagy” kameraüzletet vettük górcső alá.
Az „ordas nagy” kifejezés egyébként Benkő Zsolt képviselőtől származik, aki egy videós bejelenkezésében még 2021-ben felidézte – és „ordas nagy kamerakamu”-nak nevezte – hogy Márki-Zay Péter még polgármester-jelöltként gyanúsnak találta, hogy pont az ő házához közel szereltek fel térfigyelő kamerát. Hogy ezzel tényleg őt akarták megfigyelni, az nem állítható egyértelműen. Az viszont kétséget kizáróan kiderült, hogy hatalmas üzlet volt a kamerarendszer telepítése, amely Hódmezővásárhelyen jóval többe került, mint az ország más településein.
2-3-szor annyi, mint máshol az országban
A NAV-botrányt kirobbantó Horváth András volt az, aki Márki-Zay Péter kérésére átvilágította a város közbeszerzéseit, többek között a kamerabeszerzéseket, és megállapította, hogy többszöröse – esetenként 2-3-szorosa – volt annak, amennyibe ugyanaz más városokban került.
Az első beszerzés 2011-re datálható, azóta 300 db kamerát szereltek fel az önkormányzat megbízásából. 2011 és 2013 ősze között az egy kamerára jutó telepítési költség 1,5 millió forint volt. Már ez sem volt éppen olcsónak nevezhető, de 2013 decemberétől azután egyenesen elszálltak az árak. Az ezt követő 4 szerződés összértéke 469 millió forint volt, az egy kamerára jutó telepítési költség itt már 2,9 millió forint volt!
Ugyanez néhány másik településen a következőképpen alakult: Orosházán 1,3 millió, Mórahalmon 1,1 millió Ft körül, Makón pedig 2 beszerzésben is 1 millió Ft alatt. Horváth András megállapítása pedig nem becslés, vagy vélemény, mert komolyan beleásta magát a témába, összehasonlításokat végzett, közbeszerzési dokumentumokat nézett át, egységárakat hasonlított össze, és megnézte azt is, milyen járulékos költségek vannak egy kameratelepítésnél. Mindezek után 250 millió forintra saccolta azt az összeget, amennyivel többet fizetett a város a kamerabeszerzésnél, mint amennyit normál körülmények között, versenyhelyzetben költött volna erre a célra.
A vásárhelyi darabonkénti 2,9 milliós ár még a legdrágább orosházinál is sokkal több, azt pedig a két alsó, makói példa is mutatja, mennyivel olcsóbban meg lehetett volna csinálni városunkban is a kameratelepítést. Horváth András megállapította, hogy sehol az országban nem találkozott ilyen mértékű költségekkel kamerafejlesztéseknél, mint éppen Hódmezővásárhelyen.
Szinte forintra pontosan eltalált beszerzések – véletlen?
Horváth a rendelkezésre álló dokumentumokból azt is megállapította, hogy a nyertes ezekben az ügyekben 2017-ig bezárólag, illetve előtte 5-6 évig egy jól körülhatárolható cégcsoport, az utolsó években pedig egyetlen cég, a System Service Kft volt.
Az egykori NAV-os szerint az is gyanakvásra ad okot, hogy a pályázó a 100 millió Ft értékű tendereknél is néhány ezer Ft pontossággal be tudta lőni azt, hogy mennyire becsülte az önkormányzat a maximális összeget. Véleménye szerint a pályázó tudta, mi az az összeg, amellyel biztosan nyerni tud, és ugyan esetenként előfordulhat ilyen egy városban, de Vásárhelyen ezzel szemben rendszerszintű volt ez a jelenség, és nem csak a kamerarendszernél, hanem 30-40 további közbeszerzésnél: vagy forintra eltalálták a becsült összeget, vagy csak minimális, néhány száz, ezer forintos eltérés volt az önkormányzat által becsült maximális összeghez képest – mindez pedig már nem tulajdonítható a véletlennek.
Ez olyan történet, ahol megáll annak a gyanúja, hogy versenykorlátozó magatartás közbeszerzési eljárásban.
– jelentette ki Horváth, aki egy NAV-os visszaélés feltárásával lett közismert.
Hab a tortán, hogy a 44 ezres városban 300 kamerát helyeztek el úgy, hogy több helyen egy-egy kandeláberen 4-5 kamera is van. Ezek között pedig úgynevezett super dome, azaz forgatható kamerák is vannak, így elvileg fölösleges lenne ilyen sokat egy csokorba rakni.
Messzire nyúló kapcsolatrendszer
A kamerákat felszerelő System Service Kft. helyben egyébként nagyon sikeres volt, a bevételei nagy részét közbeszerzések révén szerezte, vagyis legfontosabb üzleti partnere megbízóként a helyi önkormányzat volt.
„A cég tulajdonosai Kálmán Pálné és fia, Kálmán Pál, akiknek a neve alighanem csak Hódmezővásárhelyen és a környékén ismert. Kálmánné azonban befolyásos, a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a simicskátlanítást követően nagyobb szerepet kapott személyekhez köthető, mint Szíjj László vagy Varga Károly, akik korábban több cégben is üzlettársai voltak […] Szíjj László és Varga Károly az ország legbefolyásosabb üzletemberei közé tartoznak, főleg politikai beágyazottságuknak köszönhetően. Cégeik, amelyek egymással is szoros kapcsolatban állnak, óriási vagyont halmoztak fel az elmúlt években. Szíjj tulajdonában van többek között a Duna Aszfalt Kft. és a Magyar Építő Zrt., valamint több közös érdekeltsége is van Mészáros Lőrinccel. […]A System Service 2016-ban és 2017-ben több mint 2 milliárd forint értékben húzott be állami, önkormányzati megrendeléseket. A megbízások túlnyomó többsége a hódmezővásárhelyi önkormányzattól, illetve a Csongrád Megyei Kormányhivataltól származik. A kamerarendszer kiépítése mellett olyan munkákat kaptak, mint óvodaépületek korszerűsítése, háziorvosi rendelők felújítása, vagy a vásárhelyi helyi uszoda beléptető rendszerének a kiépítése. Számításaink szerint a System Service 2016-os bevételeinek közel 90 százaléka közbeszerzésekből származott, így felmerül a kérdés, vajon az önkormányzati megbízások nélkül is életben maradna-e a cég – írta a magyarnarancs 2018-as oknyomozó cikkében a témáról.
Írásunk elejére visszautalva: a Bercsényi utcán elhelyezett térfigyelők kamerával kapcsolatos vitában az önkormányzat akkori vezetése, illetve a kormányzati propaganda azt állította, hogy a Márki-Zay lakóhelyének környékére telepített kamerákról már korábban döntés született. Ezzel szemben sem a közbeszerzési dokumentumokból, sem annak módosításából nem derül ki a kamerák pontos helye, illetve hogy azokat az eszközöket mikor, honnan, hová helyezték át.
A fenti kapcsolatrendszer folytán azonban nem zárnánk ki, hogy a kamerák felhelyezésekor más okok is szerepet játszhattak, mint a közbiztonság. Annál is inkább, mert a 2020. február 28-án hatályos kameranyilvántartásban sem szerepelt az a kamera, amelyet a Márton utca Bercsényi utca kereszteződésébe telepítettek 2018-ban, nem sokkal azután, hogy kiderült, Márki-Zay Péter indul az időközi polgármester-választáson. Szerkesztőségünk akkoriban meg is kereste a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányságot azzal a kérdéssel, hogy adminisztratív hiba történt-e, vagy illegálisan telepítették ezeket a kamerákat. Ezt a választ kaptuk: „Az Ön által említett három kamera a rendőrségi rendszer része, azonban adminisztrációs hiba miatt nem szerepel a hivatalos nyilvántartásban. Köszönjük észrevételét, azonban az időszakos felülvizsgálat keretében – a napokban- ez már kiütközött, a helyzet orvosolása folyamatban van, a pontos adatok napokon belül elérhetőek lesznek a police.hu weboldalon.„
Ma ugyanaz sokkal olcsóbban megy
Végül álljon itt összehasonlításul, hogy a Márki-Zay Péter vezette önkormányzat mennyiért szerzett és telepíttetett be, illetve korszerűsített térfigyelő kamerákat:
2021-es évben Dibó-Bibó-Janáky utcák környéke – 6 db kamera – 2,47 millió forint (411 ezer Ft/db)
2022-ben 300 db kamera korszerűsítése városszerte – 30 millió Ft
Szintén 2022-ben 80 db kamera – 11 millió Ft (137 ezer Ft/db)
Hozzászólások lezárva.