A Fidesz kacskaringós politikai útjának egyik fontos területe az energiapolitika. Az Ukrajnát ért orosz katonai agresszió ellenére a magyar kormány kizárja, hogy lemondjon az orosz fölgázról, kőolajról és a Paksi Atomerőmű oroszok általi bővítéséről. Nem volt ez mindig így. Érdemes felidézni, hogy miket mondtak a Fidesz képviselői a fölgázról, a kőolajról és a paksi atomról, igaz, akkor még ellenzékben.
Az Egyesült Államok már nem vásárol orosz energiahordozót, és az Európai Unió is egyre közelebb kerül ahhoz, hogy lényegesen csökkentse az Oroszországból ide érkező földgáz mennyiségét. Egész Európa megmozdult annak érdekében, hogy csökkentse az orosz energiahordozóktól való függőségét. Egyebek között német-norvég gázvezeték építéséről tárgyalnak; olasz-német közös tartalékolási megállapodás előkészítése zajlik; Lengyelország pedig azt javasolja, hogy minden Oroszországgal történő kereskedelmet fagyasszanak be.
A magyar kormány ezt élesen ellenzi. Azt állítják, így akarják megvédeni a rezsicsökkentést, és nem titkolják: akár meg is vétózzák, ha az EU letiltaná az orosz energiahordozók vásárlását. Ez annyiban érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a kőolaj más forrásból könnyebben pótolható, ám a hazai földgáz-felhasználás 85 százalékban Oroszországból származik, így ennek leállítása lényegében lehetetlen. Csakhogy az Orbán-kormány az elmúlt 12 évben nem is tett azért, hogy ez a hatalmas függőség valamelyest mérséklődjön.
Ellenzékben még egészen más hangon beszéltek az energiabiztonságról. Íme néhány idézet:
- „Adjuk fel a gyakran önző, rövid távú, csak néhány évben gondolkodó, önálló nemzetpolitikákat, és integráljuk erőfeszítéseinket, integráljuk nemzeti érdekeinket egy közös európai energiapolitikában!” (Orbán Viktor, 24.hu, 2007. február 8.). Kormányon már Orbán Viktor a kétoldalú, hosszútávú megállapodások hívévé vált.
- 2006-ban az oroszok ezárták az Ukrajna felé haladó földgázvezetékeket, mert komoly elszámolási vitájuk támadt az ukrán felekkel. A gázválságot követően a Fidesz meghatározó külpolitikusa így nyilatkozott: „Az orosz-ukrán gázvitát követően Magyarországon elindult a gondolkodás az energiabiztonságról, és a fókuszba a gázfüggőség csökkentése került.” (Németh Zsolt, 2010 után külügyi államtitkár, ma a parlament külügyi bizottságának elnöke, Magyarnarancs.hu, 2007. április 12.)
- „Az orosz-ukrán gázválságnak nem lett volna olyan drasztikus hatása, ha a tagországok nemcsak a szavak szintjén kötelezik el magukat a közös uniós energiapolitika mellett.” (Gyürk András parlament, majd európai parlamenti képviselő, kampányfőnök, Magyar Nemzet Online, 2009. január 15.)
- „Rendkívül komoly energiamonopóliummal rendelkezik Oroszország. A biztonságpolitikai megközelítés lényege, hogy megkülönböztessük az energiaforrásokat. Fontos lenne a megújítható és alternatív energiahordozók lényegesen nagyobb aránya a magyar gazdaságban.” (Németh Zsolt, 24.hu, 2007. július 31.)
- „Amikor energiaellátásról van szó, a közösségi fellépés a kiindulópont. Prioritást élvez, nincsenek különalkuk, lásd Gyurcsány-Putyin.” (Németh Zsolt, 2007. július 31.)
- „Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, amelyet tíz évre titkosítanak. ” (Orbán Viktor a Paksi Atomerőműről, YouTube, 2008. február 28.) A parlament arra adott felhatalmazást az akkori kormánynak, hogy vizsgálja meg a 2030 körül „lejáró” két paksi blokkok pótlásának lehetséges módozatait. 2014-ben pedig parlamenti felhatalmazás nélkül Orbán aláírta Moszkvában Paks2 szerződését, amit 30 évre titkosítottak.
- „Csak az a biztonságos atomerőmű, amely nem működik.” (Illés Zoltán környezetvédelmi és energetikai szakpolitikus, 2010-től környezetvédelmi államtitkár, Népszava, 2003. május 13.).
- „Akik döntési helyzetben vannak, nem érdekeltek az alternatív energiatermelési módozatok elterjesztésében. (Illés Zoltán, Vasárnapi Hírek, 2008. január 6.) A Fidesz-kormány 2010 óta tiltja szélerőparkok létesítését.
- „Elsősorban az alternatív energia hasznosítási lehetőségeivel szeretnék foglalkozni.” (Áder János, Kisalföld.hu, 2009. június 9.)
- „A paksi egy orosz típusú erőmű, és a felújítást, illetve az építkezést sem lehet megcsinálni az oroszok nélkül.” (Orbán Viktor, Magyar Televízió, 2009. november 23.) Ez két nappal azután hangzott el, hogy visszatért Moszkvából, ahol a Fidesz elnökeként részt vett Putyin pártja, az Egységes Oroszország kongresszusán, és négyszemközt tárgyalt ennek elnökével. Sokak szerint ekkor történt a pálfordulás a kormányra készülő Fidesz orosz-politikájában.
A helyben.hu szerkesztősége megköszöni Zöldi László közreműködését az idézetek összegyűjtésben.
Hozzászólások lezárva.