A hétvégén őrizetbe vett két férfi mindegyike külföldről jött éppen haza, amikor a nyomozók elfogták őket. Mindketten ahhoz a bűnszervezethez tartoznak, amelyik gyógyászati segédeszközök után járó állami támogatásokat vett fel jogosulatlanul.
Mint az múlt héten megírtuk, szegedi és makói orvosok is érintettek költségvetési csalásban és hamis magánokirat felhasználásában. Közel 250 rendőr több mint 60 helyszínen tartott kutatás és 17 embert – köztük orvosokat és cégvezetőket – fogtak el.
A rendőrség mai közlése szerint a hétvégén még két orvoson ütöttek rajta a nyomozók. Egyiküket akkor fogták el, amikor egzotikus nyaralása után gépe landolt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Míg a másik orvost síeléséből hazatérve lakásán várták a rendőrök.
A náluk tartott kutatások során informatikai eszközöket, illetve különböző dokumentumokat foglaltak le. Ezen túl vagyonvisszaszerzés céljából lefoglalták nagyértékű autóikat, valamint ingatlanjaikat, és zárolták folyószámláikat, összesen 100 millió forint értékben.
A tavaly őszi és téli elfogásokkal együtt így az ügycsoportnak már összesen 28 gyanúsítottja van, akik közül 14 fő letartóztatásban van. A többiek bűnügyi felügyelet alatt állnak, vagy szabadlábon védekeznek.
Közben kiderült, az ortopéd orvosok által felírt vényeken a gyógycipőkön túl szerepeltek még gerincortézisek, és ahhoz tartozó különböző járássegítő alkatrészek, illetve csuklóortézisek és térdortézisek is, mely eszközök mindegyikének a rögzítés, a támasztás és a tehermentesítés a funkciója.
Az orvosok írták fel a vényeket, többségében olyan emberek adatait felhasználva, akik erről mit sem sejtettek. A beteglistákat – amiket általában különböző szociális intézményektől és idősek otthonától szereztek be – a cégek alkalmazottai küldték el nekik. Majd az ortopéd orvosok érdemi vizsgálat nélkül írták fel a recepteket, rajta a különböző gyógyászati segédeszközökkel. A cégek ezeket a termékeket ugyan legyártották, de többségében nem megfelelő minőségben, és a vényeket benyújtva igényelték vissza a NEAK-tól az állami támogatások összegét. Olyan eset is számtalanszor elfordult, hogy egy páciens nevére mind a két lábra felírták a gyógycipőt, pedig az általában csak egy lábra lett volna indokolt. Vagy a beteg valóban használt korábban valamilyen gyógyeszközt, s azt mindenféle kontroll és vizsgálat nélkül ismét felírták neki, bár az eszközt volt, hogy meg sem kapta. Az önrész befizetésétől – mely ezen ortopédiai termékek kiváltásánál kötelezően a betegeket terhelte volna –, szinte minden esetben eltekintettek a cégek. A hangsúly azon volt, hogy társadalombiztosítási azonosító jellel, vagyis TAJ számmal rendelkező emberek szerepeljenek a vényeken, függetlenül attól, hogy szükségük van-e gyógyeszközre vagy sem.
Hozzászólások lezárva.