Egyetemi mérések szerint Szegeden már olyan meleg van, mint Rómában

Az SZTE egyik friss tanulmánya szerint a város külterületén az elmúlt egy év középhőmérséklete jelentősen meghaladja az 1981–2010-es időszak átlagát. A mérések szerint a belvárosban még ennél is melegebb volt, ezt már Róma, Marseille és Szaloniki átlaghőmérséketeihez hasonló, ami az alapvető éghajlati különbségek egy meglehetősen furcsa eredménynek számít.

Globális mérce szerint az elmúlt 13 hónapban mérték a legmelegebbet. Ez az extrém hőség hazánkban is megfigyelhető. Az egyetem és a HungaroMet együttműködésének köszönhetően 1998 óta Szegeden nemcsak a külterületen, hanem a belvárosban, az SZTE Egyetem utcai épületének tetején és udvarán is szoktak méréseket végezni, amelyek alapján vizsgálható a klímaváltozás és a városklíma együttes hatása.

„A szegedi mérések alapján az elmúlt egy év – 2023 júliusa és 2024 júniusa között – középhőmérséklete a külterületen 14,4 °C volt, ami jelentősen meghaladja az 1981–2010-es időszak átlagát, a 11,5 °C-ot. A belvárosban a városi hatások miatt az éjszakák rendszerint melegebbek, a minimumhőmérsékletek pedig magasabbak, így ott az elmúlt év középhőmérséklete 15,2 °C volt. Ez utóbbi érték olyan városok átlaghőmérsékletének felel meg, mint Róma, Marseille vagy Szaloniki” – fejtette ki Gál Tamás az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője az egyetemi hírportálnak.

A Szeged külterületén mért értékek is jelentősen emelkedtek, amely az éghajlatváltozás közvetlen hatását mutatja, ezt pedig a belvárosban tovább fokozza a városi klímamódosító hatás. Az SZTE oktatója szerint a klímaváltozás okaival kapcsolatban szilárd szakmai konszenzus van, amelyet megerősít az is, hogy a témával foglalkozó referált publikációk több mint 99 százaléka egyetért abban, hogy „a klímaváltozás oka az emberi tevékenység hatására megnövekedett üvegházhatású gázok légköri koncentrációja”.

A mesterséges intelligencia (MI) a klímakutatásban és a városklíma kutatásban is jelentős szerepet játszik, hasonlóan a Szegeden folyó vizsgálatokhoz. A kutatók így hatalmas mennyiségű adatot elemezhetnek, például műholdképeket, hőmérsékleti adatokat és légszennyezettségi méréseket. Ez lehetővé teszi a városi hősziget hatásának, a csapadék eloszlásának vagy a légszennyezés terjedésének pontosabb, illetve sok esetben jóval gyorsabb modellezését.