Egy válás margójára
Sajnos régóta magas országszerte a válások száma. Most éppen Varga Judit miniszter válik. Ez szomorú, és én ilyenkor mindenkivel szemben együttérző vagyok, mert egy válás valóban nem egy boldog folyamat. Kivéve akkor, ha bűncselekmény az oka, mert akkor az egyik fél bizonyára megkönnyebbül, de vélelmezem, ez az ő házasságuk esetében nem áll fent.
Egyebekben még alkalmazkodok is Varga Judit kéréséhez, mert nem csak nem fogok kérdezősködni, hanem egyáltalán nem érdekel a válása. Tényleg magánügy. Még akkor is annak tekintem, hogyha annak idején körbehaknizta a magyar médiát, hogy milyen fantasztikus és tökéletes az ő családja és házassága. Utóbbi talán mégsem az, de emiatt nem érzek kárörvendést vagy hasonlót. Sajnos ugyanis van ilyen.
Több mint 3 évet dolgoztam gyámhivatalokban, így azt is tudom, hogy a gyereknek nagy fájdalom szülei válása. Persze ezt tudnám akkor is, ha egy percet sem dolgoztam volna gyámhivatalokban, de így testközelből láthattam sok szomorú esetet. Így semmiképpen sem lennék most szegény gyermekek helyébe, akiknek akkor is megvannak a személyiségi jogai, hogyha igazságérzetünk megszólal és azt mondja: „Na de hogyha akkor lehetett őket mutogatni, amikor boldogok voltak!…”. Ám ez nem így van, az ember nem közszereplő minden pillanatában és bizony megválogathatja, mikor és milyen körülmények között enged bepillantást önmaga és hozzátartozói, szerettei világába.
Varga Juditot és férjét biztosíthatom: még az sem érdekel (olyan nagyon), hogy a válás oka megcsalás, elhidegülés, netalán vagyonmentés. Mint mondtam, úgy hiszem és remélem, nem bűncselekmény az indok, azt természetesen messzemenőkig elítélném. A többi eset maximum erkölcsileg lehet érdekes. Nekik – és nem nekünk.
Viszont kér(dez)hetnék valamit Varga Judittól? Elképzelhető lenne, hogy ő is békén hagyja mások családját? Elképzelhető lenne, hogy bárki szabadon nevelhessen gyereket és szabadon fogadhasson örökbe a törvényes feltételek között, ha szeretetteljes környezetet tud neki biztosítani? Lehetséges lenne, hogy ne az legyen a (Varga Judit és a kormánypártok által megszabott) törvényes feltétel, hogy egyedülálló-e vagy házas az illető? Vagy az, hogy kit szeret, amennyiben az a szeretet megfelelő életkorban és kölcsönösségen alapul, legyen az saját neme vagy másik nembéli? Lehetne az, hogy Varga Judit tűnjön el a családok magánszférájából, ne csak mi tűnjünk el (ismétlem jogos kérés alapján) Varga Judit magánszférájából? Lehetne az, hogy ne Varga Judit (és köre) akarja megmondani, milyen a jó család és milyen a jó és erkölcsös élet?
Mert ha lehetne, akkor higgye el kedves Judit, tizedennyi embert sem foglalkoztatna az ön válása. Engem pedig ezentúl, ígéretet teszek rá, még annyira sem fog.
Hozzászólások lezárva.