Egy olvasókörben nem csak olvasnak – Vásárhelyen tisztújított az Olvasókörök Szövetsége

Országos találkozót szerveztek az olvasókörök, akik minden évben három alkalommal jönnek össze. Idén ősszel Vásárhelyen gyűltek össze, ahol túl azon, hogy megismerték városunkat, megosztották tapasztalataikat, tisztújítást is tartottak az Olvasókörök Szövetségében.

Dr. Berényi Károly alpolgármester pénteken délután fogadta a városházán a mintegy 70 olvasóköri tagot, akik az ország számos szegletéből érkeztek a találkozóra. Sőt, akadtak olyanok is, akik Erdélyből vagy a Vajdaságból érkeztek.

Az alpolgármester köszöntő beszédében az olvasókörök kialakulásáról is beszélt.

Magyarországon az olvasókörök megalakulását Gróf Széchenyi István kezdeményezte már a 19. század elején. A „legnagyobb magyar” külföldi útjai során ismerkedett meg az angol egyesületek és klubok nagy társadalmi és művelődési jelentőségével. Ezért akarta a hazai szétdarabolt erőket is a közhaszon érdekében egyesíteni – mesélte az alpolgámester.

Elmondta, hogy az Alföldön nagy szerepe volt az olvasóköröknek, mert a parasztság számára szinte csak ezek a helyek biztosítottak lehetőséget a művelődésre. Az olvasókörök köré szerveződött az alföldi közösségek társadalmi élete is. Ma úgy mondanánk, hogy már akkor is civilszervezetként funkcionáltak – hangsúlyozta.

Hódmezővásárhelyen különösen nagy számban alakultak olvasókörök. A ’48-as hagyományok legszívósabb őrzői a paraszti olvasóegyletek voltak. A paraszti olvasóköri mozgalom a kiegyezés körüli években indult, és azután rohamosan terjedt.

Berényi alpolgármester felidézte Szametz András alakját, aki nemcsak az első olvasókört alapította meg Hódmezővásárhelyen, hanem a helyi unitárius közösséget is. Berényi előadásából megtudhattuk, hogy 1869-ben alakult meg az első valódi olvasókör Hódmezővásárhelyen, amelynek első elnöke a dél-alföldi parasztmozgalom egyik vezetője, Szametz András vásárhelyi szűcsmester volt, aki Kossuth hívó szavára pénzzé tette egész vagyonát, és abból megszervezte a „Bercsényi-szabadcsapatot”, és fegyverrel küzdött a 48-as eszmékért. Harmincnyolc éves volt, amikor a forradalmi kormányzat nevében Kossuth Lajostól megkapta a nemzetőr századosi rendfokozatot. A szabadságharc bukása után sem hagyta el szülővárosát. A város közéletében komoly szerepet vállalt nemcsak iparos mesterként, de tovább képviselte a szabadságharc eszméit. A kiegyezést nem fogadva el, a „Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt” helyi elnökeként politizált tovább.

Szametz András 1877-ben 16 társával együtt kilépett az evangélikusok közül és megalapította az erdélyi származású egyistenhitű unitáriusok vásárhelyi egyházközségét is.

Szametz a város különböző helyein Olvasóköröket szervezett. A tabáni „Hódmezővásárhelyi Első Olvasókör” elnöke volt 28 éven át. Ez az első szerveződés az önművelődés, tanulás, olvasás szorgalmazásával, szervezeti felépítésével, kulturális tevékenységével mintául szolgált az őt követő többi egyesületnek, olvasókörnek.

Vásárhely a 19. század végére az „olvasókörök városa” lett. Hajdu Géza kutatásaiból tudjuk – hívta fel a figyelmet az alpolgármester – hogy a városban az 1848–49-es szabadságharc előtt kilenc polgári egyesület alakult, majd folyamatosan gyarapodott a számuk az 1800-as évek végéig. A Faluszövetség kimutatása szerint 1922-ben vásárhelyen 51 kör volt. Az 1938-as kamarai adatok pedig már 64 vásárhelyi kört tartottak nyilván.

A II. világháborút követő években országosan mintegy 1000 olvasókör jellegű egyesület működött, megközelítőleg 150–160 000 fős tagsággal. Ez a családtagokkal együtt meghaladta a félmillió főt, a szervezetek tevékenysége azonban ennél még szélesebb kört érintett.

A pártállami diktatúra kiépülésének időszakában, 1949–1951 között, más civil szervezetekhez hasonlóan az olvasóköröket is feloszlatták. Az egyesületek felszámolásával a vidéki lakosság jórészt elvesztette a közösségszervezés, az önálló gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenység lehetőségét.

Az 1989-es rendszerváltás, de elsősorban az évezredforduló után (2000-től) alakultak újjá az olvasókörök Magyarországon. Hódmezővásárhelyen is újjáéledt az olvasóköri mozgalom, sorban alakultak újra a régi olvasókörök. Mind a belterületen, mind a város igen kiterjedt külterületén.

Napjainkban megközelítőleg egy tucatnyi olvasókör működik Hódmezővásárhelyen.

Az Olvasókörök Szövetsége a kulturális jelleggel működő, olvasókörök, társaskörök, olvasóegyletek, társulások tevékenységét segíti, találkozási alkalmakat teremt tapasztalatcsere céljából, a sajátos információs igényeiket koordinálja, illetve módszertani segítséget nyújt számukra.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független közhasznú szervezet.

Büszkeségünk, hangsúlyozta ki Berényi alpolgámester, hogy a társelnöki rendszerben működő Szövetség elnökei közül jelenleg is kettő vásárhelyi illetőségű: Kis Imréné, a Csúcsi Olvasókör elnöke és Dr. Szóró Ilona nyugalmazott könyvtáros személyében.

Dr. Berényi Károly alpolgármester Szenti Tibor író, néprajzkutató, egykori országos olvasóköri társelnök szavait idézte:

Az olvasóköri mozgalmat beépítve hazánk értékrendjébe hungarikummá kell válnia, amelyet hazánknak támogatnia fontos… A mi harmadik évszázados magyar kultúrmozgalmunk támogatására föl kell hívni a figyelmet, amelyre államunk régen segítséget nyújthatott volna, további, megfelelő pályázatok kiírásával és rendszeresen, évi elkülönített pénzösszegek segítségével.

Az alpolgármester az egybegyűlteknek azt is elmondta, hogy Hódmezővásárhely Önkormányzata, közéleti vezetése büszke a város és környéke nagy hagyományokkal rendelkező olvasóköri múltjára, és természetesen büszke a napjainkban is zajló olvasóköri munkára és annak elvégzőire. Egy kivétellel a különböző városrészekben található köri épületegyüttesek önkormányzati tulajdonban vannak. Az épületek felújítását, állagmegóvását a város magára vállalja. Költségvetésében a civil szervezetek támogatására évi 35 millió forintot különít el, amelyből pályázati úton az olvasókörök is részesülnek.

Az Olvasókörök Szövetsége jelenleg 26 olvasókört tömörít, a Vásárhelyen eltöltött hétvégén, amely során megismerhették városunkat, a városháza tornyából is megtekinthették azt, de megcsodálhatták a 70. Őszi Tárlatot az Alföldi Galériában, táncházat is szerveztek, és a termálvíz jótékony hatásait is megtapasztalhatták a strandon.

Kissné Urgyán Mária, a Belvárosi Olvasókör elnöke portálunknak elmondta, hogy ahogyan régen a tanyán élők, most az idősödő lakosság számára fontos, hogy amennyiben nincs olyan baráti körük, akikkel rendszeresen találkozzanak, az Olvasókörben lehetőséget találnak err. Bár sokan csak az idősekkel kötik össze az olvasóköri részvételt, Mária azt mondja, minden korosztályt szívesen látnak.

Szűcs László, az Országos Olvasókörök társelnöke Mohácsról érkezett. Szerinte egy olvasókörben nem csak „barbár módon olvasnak”, hanem a közösségi életet építik. Mohácson a nemzeti ünnepek megünneplésén kívül az is cél, hogy a közösséget megtartsák. Legutóbb rétes-sütést szerveztek, ez inkább családi rendezvény volt, hiszen a megjelent 35 tagjuk mellett 17 gyerek is részt vett a rendezvényen.

Az Olvasókörök Szövetségének új elnöksége: Kis Imréné társelnök, Szűcs László társelnök, Dr. Szóró Ilona alelnök, Szűcsné Bozóki Katalin külkapcsolatokért felelős elnökségi tag, Matkó Mária titkár, Kunné Kokovai Ágnes gazdasági ügyekért felelős.

FEB tagok: Márton Csaba, Pénzes Sándorné Ibolya, Salamon Sándorné.

A városházi látogatásról készült fotóinket itt tekinthetik meg: